A negyedik ipari forradalom napjait éljük, amelyet a technológiai fejlődéssel lehetségessé vált új üzleti modellek, a mesterséges intelligencia, a robotika és egyéb fejlett megoldások mind szélesebb körű elterjedése fűt. A Világgazdasági Fórum (VF) ezen a héten esedékes éves rendezvényének fókuszában is ez a folyamat, illetve annak munkaerőpiacra gyakorolt hatása áll.

A fejlődés ára

A hagyományosan a svájci Davosban rendezett, több ezer politikus, gazdasági szakember, tudós és egyéb meghatározó szereplő részvételével zajló fórum szerdai rajtja előtt a szervezett nyilvánosságra hozta legfrissebb kutatását, amely az új megoldások munkahelyekre gyakorolt hatását vizsgálta a világ foglalkoztatásának nagyjából kétharmadát adó 15 fejlett, illetve fejlődő gazdasági régióban. A VF tanulmánya [pdf] szerint 2020-ra összességében 5,1 millió állás szűnhet meg az automatizálás és kifinomult elemzői szoftverek és egyéb informatikai rendszerek, megoldások bevezetése miatt.

Az egyenleg úgy jön össze, hogy a negyedik ipari forradalom vívmányai (többek között az önműködő gépek, a nanotechnológia, a 3D-nyomtatás és a biotechnológia) miatt az elkövetkező öt évben mintegy 2 millió ma még nem létező pozíció nyílik meg. A másik oldalon viszont jóval több, a VF becslése szerint 7,1 millió olyan állás van jelenleg, amelyre ugyanezek miatt 2020-ban már nem lesz szükség.

Az adminisztráció halála

A változások nem egyenlő mértékben érintik a különböző iparágakat és szervezeti egységeket, de a tudomány fejlődésével a "forradalomba bevont" területek aránya csak felfelé mozdul majd. Az automatizálás új korszaka azonban már nem a gyártósorokat érinti, ott a robotok kínálta lehetőségeket már évtizedek óta igyekeznek kihasználni. A mostani változások miatt változni kényszerülő munkahelyek kétharmada ugyanis az irodai és adminisztratív területekhez lesz köthető. Az egyszerű jelentéseket és egyéb, viszonylag jól körülhatárolt eszközkészletet igénylő dokumentumok előállítását gyorsabban, pontosabban és nem utolsó sorban olcsóbban végzik el az algoritmusok, mint akár a világ legkiválóbb dolgozója. 

De nem csak a monoton, ismétlődő munkát, vagy éppen kevés szaktudást igénylő feladatokat lesz képes kiváltani a tudományos haladás. Jogi anyagok előkészítését, sőt a perekhez szükséges védelmi stratégiát is lehet szoftveresen alkotni. Említhető a műtéti asszisztencia, sőt akár egy teljes egészségügyi beavatkozás is példaként. Ezeket a feladatokat sem feltétlenül ápolók vagy orvosok fogják effektíve elvégezni a közeljövőben a világ fejlettebb régióiban.   

Első körben az egészségügy, az energia- és a pénzügyi szektor tekinthető a változások miatt leginkább átalakuló piacnak. Ami a nemi összehasonlítást illeti, ott a nők sokkal borúsabb jövőképet kapnak. Míg a férfiak esetében egy, a technológia miatt újonnan létrejövő állásra három megszűnő jut, addig a nők által betöltött pozícióknál egy újra több mint öt megszűnő jut.