Megnéztük a Felvi.hu oldal adatai alapján, emelkedett-e a bejutási küszöb az informatikai szakokra.
Hirdetés
 

Július 25-én sokan örültek és sokan szomorkodtak: kihirdették a felvételi ponthatárokat. A Felvi.hu részletes statisztikái alapján megnéztük, hogyan milyen tendenciákat tükröznek a számok.

Bár az már áprilisban kiderült, hogy a felvételizők számára nem a műszaki pályák a legvonzóbbak, a jelentkezők számának megoszlásából látható volt az is, hogy az informatikai képzések népszerűsége javult.

Bár idén is gazdasági szakokra jelentkeztek a legtöbben, két informatikai szak is belekerült a tíz legnépszerűbb célpont közé, sőt a mérnökinformatikus egyenesen a második lett, összesen közel 3700-an jelentkeztek ilyen szakra. Programtervező informatikus szakirányra jóval kevesebben (kb. 2600 jelentkező), de még így is elcsípte a szakma a 9. helyet a népszerűségi rangsorban, A 112 ezer jelentkezőből összesen mintegy tízezren jelöltek meg a felvételinél első helyen valamilyen informatikai szakot.

Népszerűség = magasabb pontszám?

Megnéztük a Felvi.hu nyilvános statisztikáit, melyekből 2001-től pontosan nyomon követhető, hogyan alakult az egyes szakok népszerűsége, és a felvételi ponthatárokból arra is lehet következtetni, hogy emelkedett-e a informatikus pályára készülők alapképzettsége. A szempont egyszerű volt: a magasabb ponthatár azt jelzi, hogy a középiskolai tanulmányaik során jobban teljesítő jelentkezők kerülnek be egy szakra.

A Felvi.hu statisztikáiból csak az államilag támogatott nappali alapképzéseket vettük figyelembe. (Mindazonáltal megérne egy misét az is, hogy hogyan viszonyul az alapképzésre és a mesterképzésre jelentkezők aránya.) Nem tudtuk megnézni az összes informatikus képzést, így elsősorban az ország nagy egyetemeire koncentráltunk, és főleg a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, valamint néhány esetben a gazdaságinformatikus képzést vizsgáltuk.

Nagy átlagban az adott felsőoktatás adott szakát mintegy másfélszer annyian jelölték meg elsődleges célként (első helyen a jelentkezési lapon), mint ahány államilag támogatott hely van. Ez alól azonban van néhány kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdaságinformatikus szakára például jellemzően kétszer annyian jelentkeznek első helyen, ahány államilag támogatott helyet indít az egyetem – ennek megfelelően évek óta magas is a bejutási küszöb.

A két legnagyobb létszámú informatikai képzést fenntartó egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, azaz a BME, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, azaz az ELTE Informatikai Kara. Az idén egyetemet kezdő 2500-3000 informatikus hallgatóból ebben a két intézményben képeznek több mint ezret. Jelentős még az Óbudai Egyetem képzése is, ahol átlagosan 350-380 hallgató kezdi el tanulmányait.

A tehetségeket elszívja a fővárosi

A fővárosi és vidéki intézmények között elég nagy eltérés van a bejutási küszöb tekintetében. A vidéki egyetemek többségére 300 pont alatti teljesítménnyel is be lehet jutni (ez kb. közepes átlagú középiskolai bizonyítványnak és érettségi teljesítménynek felel meg, amihez nem társul sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt érettségiért járó plusz pont).

 
Felvi: egyetemi ponthatárok, 2019
Infogram


Ezzel szemben a BME-n idén először 400 pont fölötti teljesítmény kellett a mérnökinformatikus szakhoz – csak 3 ponttal marad el a BCE gazdaságinformatikus szakához szükséges eredménytől (405 pont). Az ELTE programtervező informatikus karára 380 ponttal, az Óbudai Egyetemen a mérnökinformatika szakhoz pedig 355 pont kellett.

A statisztikákból az is egyértelműen kirajzolódik, hogy mind a mérnökinformatikus, mind a programtervező informatikus képzésre az évek során emelkedtek a ponthatárok. Ez arra utal, hogy nőtt ezeknek a képzéseknek a presztízse, így valószínűleg az egyetemet kezdők általános felkészültsége is. Ez mindenképpen jó hír az informatikai felsőoktatásnak. A műszaki felsőoktatásban ugyanis az utóbbi években már teljesen általánossá vált, hogy az érkező gólyákat először egy alapos felzárkóztatásnak vetik alá matematikából és fizikából.

Közösség & HR

Itt egy új eszköz a big tech platformoktól független közösségek építésére

Az ActivizyPub protokollra épülő Bonfire Social keretrendszer az eddigi megoldásoknál modulárisabb és testre szabhatóbb kialakításával támogatná az építkezést a közösségi weben.
 
A láthatatlan kitettségek feltérképezése nem a jövő biztonsági kérdése, hanem az első lépés, amit ma kell megtenni.

a melléklet támogatója a One Solutions

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.