Itthon már alig akad olyan nagyobb üzlet, ahol kézzel kellene átírni, újranyomtatni az egyes termékek árát feltűntető címkéket. A rugalmasan konfigurálható digitális táblácskákkal (e-label) azonban jóval ritkábban lehet a tengerentúlon találkozni, ahol bevezetésüket nem egy helyen törvényi úton igyekeznek késleltetni, vagy akár teljesen megakadályozni.
Félelem az ismeretlentől
Az ellenállás leginkább az a félelem fűti, miszerint ezekkel a "gyorsreagálású" eszközökkel a kereskedők kihasználják a kereslet pillanatnyi felfutását, és időszakos áremelések formájában húznak ki a kelleténél többet a vásárlók zsebéből. Például egy felhőszakadás idején néhány perc alatt másfélszeresére lehet emelni az esernyők árát.
Ezt a teóriát azonban a tényadatok nem támasztják alá. Egy frissen nyilvánosságra hozott, több amerikai egyetem kutatócsoportja által közösen jegyzett tanulmány szerint semmiféle érdemi hatása nincs a technológia bevezetésének a termékek árszintjére. A szakemberek erre egy nagy élelmiszerlánc adatainak öt évre visszamenő elemzéséből következtettek. A vizsgált kiskereskedelmi vállalat 2022-ben vezette be az e-címkéket, így a korábbi és új árpolitikájáról is bőven volt adat.
A kutatásról szóló összefoglaló szerint a hirtelen, rövid ideig tartó áremelések továbbra is ritkák voltak. Ilyesmit a váltás előtt naponta átlagosan a termékek mindössze 0,005 százalékánál tudtak kimutatni. Ez a minimális ráta pedig csak nagyon enyhén, 0,0006 százalékponttal nőtt a digitális árcédulák bevezetését követő időszakban. Ráadásul az adatok alapján az új korszakban az árengedmények is valamivel gyakoribbá váltak, azaz tudományosan egyáltalán nem igazolható a technológiával kapcsolatban gyakran hangoztatott félelem.
A haladás kerékkötői
Ahogy a bevezetőben említettük, az e-labelek elterjedésében hatalmas különbségek vannak Európa és Észak-Amerika között. Iparági becslések alapján az európai szupermarketek nagyjából 80 százaléka vezette már be ezt a rendszert, míg az USA-ban valahol 5 és 10 százalék között lehet ez az arány.
Az eltérésért nem kis részben a választók igényeinek megfelelni kívánó amerikai képviselők tehetők felelőssé. Jelenleg is több tagállamban is vannak olyan törvényjavaslatok az asztalon, amelyek korlátoznák vagy betiltanák a technológiát. Ezek indokláséában szerepel a potenciális visszaélések lehetősége, illetve a helyi munkahelyekre gyakorolt (negatív) hatása.
A digitális fejlesztéseket ugyanakkor gazdasági megfontolások is hátráltatják, hiszen a funkciók és a rendelési mennyiség függvényében darabonként nagyjából 5 és 20 dollárba kerülő címkék egy több tízezer terméket forgalmazó áruház esetében igen jelentős kezdeti beruházást igényelnek.
Azért előre mennek, nem hátra
Ahogy a TechSpot beszámolójából is kiderül, a nehézségek ellenére azért az Egyesült Államokban sem állt le a fejlődés. A világ egyik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedője, a Walmart másfél éven belül 2300 áruházában tervezi a digitális címkék bevezetését. Az áruházlánc becslése szerint a papírcímkékről való áttérés jelentős hatékonyságnövelést eredményez: 120 ezer termék árának frissítése a korábbi két napról néhány percre rövidül.
A technológia összetettebb változataival ráadásul olyan automatikus megoldások is elérhetők, mint szavatossági idejéhez közeledő élelmiszerek leárazása, ami nem csupán a bevételekre lehet jó hatással, de a végül a szemétbe kerülő lejárt termékek mennyiségét is csökkenti.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak