A svéd zenei szolgáltatónál megelégelték, hogy Cupertino ellen hegynek felfelé kell focizniuk az Apple birodalmában.

Versenyjogi kifogásokkal az európai hatóságokhoz fordul a Spotify az Apple üzleti gyakorlata miatt - jelentette be a cég alapító-vezetője ma egy külön blogposztban. A svéd vállalat akciójának különös aktualitást ad, hogy nemrégiben hasonló témában az egyik tengerentúli elnökjelölt is kardot rántott a techóriások ellen.

Nem egyenlő esélyekkel

A svéd vállalatot irányító Daniel Ek által jegyzett írás a fair verseny fontosságának hangsúlyozásával indít, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok közül a legjobb innovációkkal rendelkezők kerüljenek ki győztesen. Ezt nem látja a cégvezér biztosítottnak az Apple ökoszisztémájában, és ezért élnek hivatalos beadvánnyal a riválissal szemben. A döntést majd az Európai Bizottságnak (EB) kell meghozni, amely az EU illetékse szerve ebben a témában.

A Spotify álláspontja szerint ütközik a megkülönböztetés nélküli verseny szellemével az, hogy az App Store-ból elérhető alkalmazásokból indított kifizetések 30 százalékát lefölözi az amerikai vállalat, miközben ugyanebben az alkalmazásboltban saját szolgáltatásaival is versenyez a külsős megoldásokkal. Utóbbival önmagában egyébként nem lenne problémája a svédeknek, ám azzal igen, hogy meglátásuk szerint a választási lehetőségek redukálásával és különböző szabályokkal olyan játékteret alakít ki Cupertino, amiben nem egyenrangú félként versenyeznek az alkalmazások.

Példaként Ek a már említett appon belüli jutalékot említi. Az Apple esetében ugye ez egyik zsebből a másikba kerül, míg a Spotifynál csak az árak emelésével lehetne a "pénzüknél maradni". Ez viszont természetesen oda vezet, hogy az európai zenei streamingért relatíve többet kellene fizetni a fogyasztóknak, ami nyilván nem tenne jót az eladásoknak.

Nem kívánt mellékhatások

Ugyan elméletben meg lehet kerülni az Apple kifizetési rendszerét, és így megúszni a sarcot, de a Spotify szerint ekkor életbe lép egy csomó technikai korlátozás és felhasználói élményt csökkentő mechanizmus. A blogbejegyzés példaként itt a vásárlókkal történő direkt kommunikációt megnehezítő, vagy éppen teljesen ellehetetlenítő eseteket hoz fel. Idővel a Spotify és más hasonló cipőben járó versenytársak teljesen kiszorultak egy sor általános Apple szolgáltatásból, mint amit a Siri, a HomePod vagy az Apple Watch nyújt.

A Spotify a fentiek miatt három dolgot szeretne kikényszeríteni az EB-nek címzett beadványával. Egyfelől azt, hogy az App Store-ban saját képességeik alapján dőljön el a fogyasztókért folyó rivalizálás, és ne befolyásolja mindezt, hogy ki a tulajdonosa az alkalmazásáruháznak. Cél lenne továbbá az is, hogy a vásárlók lényegi döntést hozhassanak arról, milyen fizetés rendszert használnak, anélkül, hogy más megoldásokat külön pénzügyi vagy technikai terhekkel sújtana az Apple. Végezetül a Spotify szeretné kiharcolni, hogy az alkalmazásboltok tulajdonosai ne tudják ellenőrizni, irányítani a felhasználók és a szolgáltatók közötti kommunikációt azzal, hogy véleményük szerint nem fair hivatkozással megtagadnak bizonyos információk, például akciókról szóló tájékoztatók továbbítását.

Felnégyelni?

Miközben ebben a konkrét ügyben nem holnap várható döntés (hiszen az európai hatóságok malmai meglehetősen lassan őrölnek) a téma úgy tűnik, most már trendszerűen bukkan fel újra és újra. A hatalmasra hízott technológiai cégek ugyanis kezdenek a kormányok fejére nőni, amit egy idő után valahogy utóbbiaknak is kezelnie kell. Az adóparadicsomi trükközésen át a zavaros adatkezelési ügyekig bezárólag sok példát lehetne hozni arra, mivel szereztek rossz pontokat ezek a mamutok az elmúlt évek során.

A probléma az Egyesült Államokban is napirenden van. Olyannyira, hogy egy (jelen pillanatban nem túl esélyes) demokrata elnökjelölt konkrét választási programpontot csinált a techóriások megregulázásából, amiben akár utóbbiak feldarabolása is egy eszköz lehet. Elizabeth Warren demokrata szenátor többek között azt is ezeknek a cégeknek a fejére olvasta, mint ami a Spotify-t is zavarja: a politikus javaslata a platformsemlegesség jegyében kizárná, hogy valaki egyfelől üzemeltetője legyen a piactereknek, másfelől ugyanott árulja a saját termékeit is.

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.