A Microsoft tegnap jelentette be, hogy 7800 dolgozójától válik meg, és ezzel párhuzamosan 7,6 milliárd dollárnyi értékcsökkenést könyvel el a Nokiától szűk két éve megvásárolt mobilos üzletág terhére. A lépéssel a cég könyveiben gyakorlatilag teljesen elértéktelenedik a 2013-ban megszerzett üzleti egység, amely ebben a formában meg is szűnik működni.

Leépítés után leépítés

A redmondi vállalat tavaly februárban kinevezett új elnök-vezérigazgatója, Satya Nadella néhány hónap alatt döntött a cég jelentős átszervezéséről. Ennek keretében múlt nyáron már meghirdettek egy, a Microsoft történetében egyedülálló nagyságrendű leépítési kört. Akkor 18 ezer munkahely felszámolását jelentették be, amelyből 12,5 ezer az akkor még több mint 25 ezer főt foglalkoztató Nokia Devices & Services divízió dolgozói közül került ki. Az akkor átszervezési hullám áldozata lett a 2014-ben még 1600 főt foglalkoztató komáromi gyár is.

Úgy tűnik azonban, hogy ezzel sem került a helyére az üzletág, amely komoly ballasztként húzta le a cég pénzügyi eredményeit. Nadella a dolgozókhoz írt nyílt levelében azzal magyarázta az újabb 7800 fős, zömében a telefonos gyártás érintő elbocsátást, hogy a cégnek inkább kevesebb, de a Microsoft ökoszisztémájába jobban illő, azt megfelelően támogató saját mobilt kell készítenie a versenyképesség megtartásához, javításához.

Sokba került a lélegeztető gép

Az említett 7,6 milliárd dolláros leírás természetesen óriási mínuszként fog csúfoskodni a Microsoft aktuális üzleti negyedévében. Ez az összeg nagyjából akkora, mint amennyiért anno bekerült a vállalathoz a divízió. Ugyan kisebb tétel, de praktikusan kellemetlenebb az elbocsátásokkal járó, becslések szerint 750-850 millió dolláros költség, hiszen ez utóbbit már konkrétan a cég pénzállományát fogja apasztani.

Ennek ellenére elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy a Microsoft óriási bakot lőtt és rengeteg veszteséget szenvedett el azzal, hogy megvette a Nokiától annak mobilos részlegét. A helyzet ugyanis akkor az volt, hogy ha a Nokia esetleg másnak adja el az üzletágat, akkor a Windows mobilos - amúgy sem egetverő - jelenléte szinte egyik pillanatról a másikra nullázódott volna le. Bár volt néhány gyártó, amelyiknél akadt mutatóban windowsos operációs rendszert használó készülék, de ezek értékesítési mennyisége összességében is eltörpült a Nokia számaihoz képest.

A Microsoft tehát időt és gyártói kapacitást vett, amikor felvásárolta a Nokia üzletágát. Ezzel pedig esélyt arra, hogy annak ellenére megvesse a lábát a mobilos oprendszerek piacán, hogy kétségtelenül későn ismerte fel a területben rejlő lehetőségeket. Ennek ellenére korántsem biztos a windowsos telefonok jövője, hiszen mióta a céghez került a nokiás üzletág, a többi gyártó nemigen töri magát, hogy új készülékeket hozzon ki, sőt volt olyan, amelyik azóta hivatalosan is bejelentette, hogy felhagy a Windows erőltetésével. Egymagában pedig a Microsoft valószínűleg nem fogja tudni életben tartani saját mobilos operációs rendszerét.