December elején mutatja be az Európai Bizottság a Thierry Breton belső piacokért felelős uniós biztos és a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke, Margrethe Vestager által jegyzett Digital Services Act (DSA) néven emlegetett EU-s törvénytervezetet. A digitális szolgáltatásokat szabályozó új javaslat mindenekelőtt a nagy amerikai szolgáltatók (Google, Apple, Amazon, Facebook stb.) működését szeretné mederbe terelni. Ebbe sokan előre belelátták, hogy a Bizottság felmelegít a pár éve felmerült cégfeldarabolási ötletet is.
Erre némileg ráerősített az a múlt csütörtöki megbeszélés is, amit az Alphabet vezére, Sundar Pichai folytatott Thierry Bretonnal. A biztos arról beszélt, hogy jelenleg vadnyugati állapotok uralkodnak a digitális szolgáltatások terén, aminek véget kell vetni. A DSA behozna egy sor szigorú, új működési kritériumot azoknak a vállalatoknak, melyek piaci dominanciát építettek ki például az internetes keresők vagy a digitális hirdetések piacán.
A rendelettervezet egyrészt ennek a dominanciának a visszaszorítására tenne kísérletet, másrészt előírná, hogy (némileg a PSD2-re hajazó módon) ezeknek a domináns piaci szereplőknek bizonyos adataikat meg kelljen nyitniuk a versenytársaik és az illetékes hatóságok felé. Breton szerint azt az elvet kell követni, hogy az offline és az online világban érvényes szabályok összhangban legyenek, ami az egyikben érvényes, annak a másikban is érvényesnek kell lennie.
A szabályszegők kitilthatók lennének az EU piacáról
Breton a hétvégén a Welt am Sonntagnak adott interjújában próbálta helyre tenni azokat a téves interpretációkat, melyek a tervezettel kapcsolatban napvilágot láttak. A biztos állította: az Európai Bizottság nem foglalkozik olyan tervekkel, melyek célja a Google vagy a Facebook feldarabolása.
A december elejére várható tervezetben szigorú szabályok lesznek, de csak olyan szabályozásnak van értelme, amit végre is lehet hajtani. A Google-nak, az Amazonnak, a Facebooknak és a hozzájuk hasonló vállalatoknak azonban a korábbinál jóval szigorúbb, visszatartó erejű szankciókkal kell számolniuk, különösen akkor, ha ismétlődően vagy tartósan megsértik az európai törvényeket.
A Bizottság még dolgozik a lehetséges szankciók kialakításán. Mint Breton mondta, az Unió arzenálja a bírság kiszabásától a törvényt sértő vállalatoknak vagy egyes szolgáltatásaiknak az egységes piacról történő kitiltásáig terjedhet.
A Google sem ül ölbe tett kézzel
Mindeközben persze Pichaiék sem ülnek a babérjaikon. A Reuters október végén számolt be arról a Google-től kiszivárgott dokumentumról, amely a vállalat 60 napos stratégiáját fogalmazza meg az uniós intézkedések ellensúlyozására. A Google elsősorban abban bízhat, hogy az Unióból is szerez szövetségeseket. Vannak ugyanis olyan európai cégek, melyek attól félnek, hogy az ő üzleti modelljüket is hátrányosan befolyásolja majd a DSA.
A kiszivárgott dokumentum szerint a Google azt akarja elérni, hogy a tervezetből kikerüljön minden "ésszerűtlen korlátozás", ami hátrányosan befolyásolja a vállalat üzleti modelljét, és rontja a termékeinek javítására vagy új funkciók/szolgáltatások bevezetésére való képességét. A lehetséges eszköztár a diplomáciai nyomásgyakorlástól (a DSA a transzatlanti kapcsolatok romlását hozhatja) az Európai Bizottságon belül megfogalmazott kételyek erősítésén (a DSA veszélyezteti a versenybiztos mozgásterét) át a hasonló európai vállalatokkal (Trivago, Booking.com, REWE csoport stb.) való együttműködésig terjed. Emellett az üzleti és magánfelhasználókat is meg kell győzni azzal, hogy megmutatják számukra: ez nekik is pénzbe fog kerülni.
A Google elismerte a dokumentum hitelességét. A vállalat kormányzati ügyekért felelős alelnöke azzal magyarázta a tervet a Reutersnek, hogy a DSA minden globális technológiai vállalatot akadályoz abban, hogy kiszolgálja az európai felhasználók és vállalkozások növekvő igényeit.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak