Rengeteg előnye van a nyilvánosfelhő szolgáltatásoknak. Csak néhány a teljesség igénye nélkül: rugalmasság, skálázhatóság, költséghatékonyság. Legalábbis akkor, ha jól használják a cloudban rejlő lehetőségeket. Sok szervezet azonban a felhőalapú működésre átállás során valamikor rádöbben, hogy nem ezt a lovat akarta. Még ha az informatikai rendszerek üzemeltetésének bonyolultsága csökken is, a kiadások csak nem akarnak úgy alakulni, ahogy remélték.

Természetesen minden szervezet más és más paraméterekkel bír, de nagyon ritka az a vállalat, ami már a tervezés legelső fázisában élne a FinOps eszközeivel. Azokkal az eszközökkel, melyekkel jobban megcímezhetők a felhővel kapcsolatos anyagi kihívások, optimalizálható a költségvetés és végső soron a cloud természetéhez jobban igazodó szolgáltatáshasználat érhető el. Az egyik legnagyobb hibát ugyanis ott követik el a vállalatok, amikor a megszokott, on-premise rendszereikből indulva tervezik meg a felhőhasználatot.

Megdöbbentően nagy spórolást jelenthet a FinOps koncepció felkarolása. A McKinsey több mint 200 üzleti vezetővel végzett kutatása szerint a cloud jelentette kiadások akár 20-30 százalékkal is lefaraghatók. Ez pedig bőven benne van abban a tartományban, ami eldönti, hogy a helyben telepített rendszerekről való – legalább részleges – átállás pénzügyileg sikeres projekt lesz-e vagy sem.

Elkerülhető lenne a "cloud waste"

Noha bármelyik pillanatban jó döntés a FinOps eszközeihez fordulni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy minél tovább vár vele egy szervezet, annál kisebb eredményt tud elérni. Ideális esetben tehát már a projekt legelején, a tervezés során alkalmazzák azokat a praktikákat, legjobb gyakorlatokat, amik nem csak felhőalapúvá, hanem egyben „felhőbaráttá” teszik a szervezet működését.

Hiába ismert azonban ez a tézis, több dolog is hátráltatja a kibontakozását. A már említett McKinsey felmérés rávilágított arra, hogy a felhőmigráció gyakran kizárólag IT-projektként van számon tartva. Ugyan technikai oldalról semmi kivetnivaló nincsen ebben a hozzáállásban, üzleti irányból már annál inkább kilóg lóláb.

A kutatás szerint nagyjából 100 millió dollár éves büdzsénél van az a határ, ahol a migráció akkora volumenűvé válik, hogy abban már az üzleti vezetők is szerephez akarnak jutni. Holott eleve így kellene tervezni a folyamatot, akkor nem csak ismertté válnának, hanem maradéktalanul kihasználhatók is lennének a felhő működéséből adódó sajátosságok. Azok a kritikus mérföldkövek, amik gyakran fájdalompontként jelentkeznek, éppen hogy előnyre fordíthatók lennének és pozitívumként mutatkozhatnának meg a projekt kiértékelése során.

Kevesek kiváltsága a felhőgazdaságtan megértése

Nem vadonatúj trendről van szó, amikor FinOps-ról beszélünk, mi is számos alkalommal foglalkoztunk már a témával. Mégis, a megfelelően képzett és kellő gyakorlattal rendelkező szakemberek hiánya, ahogyan az informatika más területein, úgy itt is problémát okoz.

"Hagyományosan" egy FinOps csapat első sorban cloud architect és üzleti elemző szakértőkből áll. Az általuk hozott képességek ugyan alapvetően fontosak a felhőköltések optimalizálásához, de az igazán sikeres eredmények akkor érkeznek, ha ennél szélesebb tudással bír a felhőmigrációt és -használatot magasabb szintre emelő csapat. Valóság sajnos lehangoló képet mutat.

A felmérésben részt vett vállalatoknak csak mintegy 46 százaléka alkalmazott prediktív analitikai képességgel bíró szakembert a projektek során, annak ellenére, hogy a válaszadók legmagasabb prioritásai között szerepelt a jobb üzleti előrejelzések biztosításának képessége. Ennek hiányában nehezebb megérteni a jövőbeli igényeket, megbecsülni a felhőhasználatból adódó költségeket, holisztikus módon optimalizálni az erőforrás-felhasználást és megváltoztatni, "felhőbaráttá" tenni a szervezeti viselkedést.

Ez, az egy egységre jutó felhőökonómia (cloud unit economics) megértése és a hozzá való alkalmazkodás jelenti talán a legnagyobb kihívást. A FinOps végső célja tulajdonképpen ez lenne, a szervezeti informatikai erőforrások üzleti értéket teremtő képességének kiaknázása – granuláris szinteken is. Elengedhetetlen a felhőfogyasztás és az üzletiérték-teremtés közötti kapcsolat felismerése, lebontva egészen az egyes tranzakciókra vagy egy felhasználóra jutó felhőköltségig.

Ezeknek az adatoknak az ismeretében hozhatnak csak megalapozott döntéseket az üzleti vezetők. Például így lehet kiszámolni a valós költségét egy online promóciónak, meghatározni, hogy az arra fordított teljes költés – beleértve a felhő használatából származókat is – tényleg megéri, hoz-e hasznot a vállalat számára. A McKinsley felmérés lehangoló eredménye azt mutatja, hogy a szervezeteknek alig 15 százaléka van ezzel tisztában.

Cikksorozatunk következő részében megvizsgáljuk, milyen tipikus hibákat követnek el a magyar vállalatok, hol áll a hazai piac és milyen lehetőségeket vehetnek igénybe azok, akik elkötelezettek a költséghatékony felhőhasználat mellett.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a 4iG támogatásával készült.
Részletek »