Az USA néhány állama mellett a világ 22 országa érdeklődik az Apple és Google szerdán bemutatott közös fejlesztésű kapcsolatkövető technológiája iránt – állítja a két cég. A Bluetooth-ra épülő technológia, aminek fejlesztését a két cég április elején jelentette be, elvileg védi az érzékeny (pl. lokációs) adatokat.

Csak a privacy szellemében használható

Mint a Reuters írja, a technológiát alkalmazó országok hatóságai nem kapcsolhatják össze az így nyert adatokat a telefonszámokkal, mivel az Apple és a Google kikötötte, hogy a felhasználók magánéletének védelme prioritást élvez.

Közel sem biztos, hogy a technológiát minden érdeklődő ország alkalmazza. A norvégok először összevetik saját korábbi fejlesztésükkel, ami rögzíti a lokációs adatot és telefonszámot, de ha az Apple-Google megoldás jobb, váltanának annak ellenére, hogy kb. 5 millió dollárt költöttek saját alkalmazásukra. Németországban viszont, amely korábban is hajlott a bevezetésére, már dolgoznak az appon, ahogy az osztrákok és a svájciak is. Magyarországon egy észak-macedón cég, a NextSense – egyébként szintén Bluetooth LE-t használó – VirusRadar nevű appjának használatát javasolják a hatóságok.

Az Apple és a Google technológiájának előnye, hogy ki tudták küszöbölni azokat a problémákat, amikkel a hasonló egyedi fejlesztések küszködtek, pl. hogy gyorsan lemerítették a telefont. Az eddigi tapasztalatok szerint megbízhatóan naplóz minden olyan eszközök közötti Bluetooth-kapcsolatot, ami legalább öt percnyi fizikai közelségre utal.

Nem összebékíthető követelmények

Bár az Apple és a Google is ellenállt annak, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében a különböző hatóságok hozzáférjenek érzékenynek tekintett adatokhoz, a probléma gyökerét koránt sem sikerült kihúzni. Mint a Reutersnek a Sophos egyik vezető kutatója, Chester Wisniewski nyilatkozta, a technológia, a magánélet védelme és az egészségügy érdekei ellentétesek, és ennek a három halmaznak nincs közös eleme: azaz nem képzelhető el olyan megoldás, amelyben valamelyik követelmény nem sérül.

Azt persze többé-kevésbé mindenki elfogadja, hogy a hatékony járvány elleni védekezéshez átmenetileg le kell mondania bizonyos jogokról. De a járvány egyszer elvonul, a technológia pedig, ami a legkörültekintőbb tervezés ellenére is veszélyes, itt marad – hívja fel a figyelmet a nyilvánosan tegnap bemutatott technológia kapcsán az ACLU nevű civil szervezet (American Civil Liberties Union – nagyjából a magyar TASZ-nak felel meg).

Az nem kérdés, hogy a technológiára szükség van. Mint a SecurityWeek írja, minden járvány elleni védekezés kulcsa a fertőzés terjedésének nyomon követése. Ehhez hagyományosan a közegészségügyi dolgozók kikérdeznek mindenkit, aki kitett a fertőzésnek, majd a válaszok alapján további intézkedéseket hoznak. Ehhez pl. az USA-ban kb. 300 ezer emberre lett volna szükség. A kis helyi vállalkozások mellett több nagy cég is rárepült a lehetőségre, a Salesforce például adatbázis és elemzési eszközökkel próbálta segíteni a járvány felszámolását.

Összességében az ACLU azonban úgy látja, ezek a technológiai lehetőségek a járvány legyőzése után veszélyes fegyverré is válhatnak. Ezért a szervezet az ilyen alkalmazások bevezetése előtt az adatvédelmi szabályok szigorítását sürgetik. A SecurityWeek idézi Neema Singh Guliani AP hírügynökségnek adott nyilatkozatát:  a szervezet vezető jogi szakértője szerint bár az Apple és a Google technológiája a legveszélytelenebb, még ahhoz is szükség lenne a megfigyelések szabályainak szigorítására a GPS technológiát használókat pedig egyenesen be kellene tiltani.

Kétségtelen, hogy az Apple és a Google által alkalmazott módszer abból a szempontból jó, hogy nem továbbít személyes adatokat és egészségügyi információkat, véli az ACLU, de még önkéntes használatának bevezetéséhez is szükség van kiegészítő szabályokra. Meg kell akadályozni például, hogy alkalmazás használatához lehessen kötni munkahelyi felvételt, szolgáltatások igénybevételét stb.

Ha nincs bizalom, semmit sem ér

Mint a SecurityWeek felhívja a figyelmet, a bizalom a védekezés hatékonyságának legfőbb kulcsa. Például felhozza, hogy bár több amerikai szövetségi államban indítottak önkéntesen használható nyomkövető alkalmazást, a bizalom hiánya miatt azokat olyan kevesen használták, hogy lényegében semmit sem ért. Volt olyan állam, amely egyetlen beteget sem találtak a nyomkövető alkalmazás segítségével. A legmagasabb használati arány 4 százalék volt. A legtöbben egyszerűen élből elutasítják, hogy bármilyen módon nyomon kövessék őket.

A magyar VirusRadar sem hasít a letöltési statisztikákban, május 13. óta az androidos változatot kb. 15 ezren töltötték le (az iOS-re írt változat egyelőre nem elérhető).