Mindez józan ésszel is belátható, de most már vannak tudományos kísérletből származó eredményeink is az állítás megtámogatására.

Megrázó következtetésre jutottak az Ohio Állami Egyetem kutatói abban a kísérletben, amellyel a generatív algoritmusok potenciális használatát, illetve annak következményeit vizsgálták kifejezetten a baráti csevegéseknél. Mivel már a címben is lelőttük a poént, így nem érhet senkit váratlanul: az emberek kevésbé bíznak meg azokban, akikről kiderül, hogy mesterséges intelligenciával íratták meg a nekik szánt személyes üzeneteket.

Az amerikai kísérletben több mint 200 fő vett részt, akiknek egy Taylor nevű kitalált személlyel kellett baráti kapcsolatot ápolni szöveges üzenetek formájában. Az önkénteseknek különböző élethelyzetekben (kiégés, munkahelyi konfliktus, szülinapi előkészületek) kellett társalgást kezdeményezni Taylorral, hogy utóbbi támogatást, illetve tanácsot adjon, ahogy az egy baráttól elvárható. A kapott válaszokat a résztvevők mindegyike "figyelmesnek" értékelte.

Az embereket ezt követően három egyenlő csoportra osztották, és mindháromnak más-más verziót mondtak azzal kapcsolatban, miként született Taylor válasza. Az első csoport úgy tudta, hogy sem ember, sem algoritmus nem "súgott", azaz Taylor saját maga írta az üzenetet. A másodiknak azt mondták, hogy generatív algoritmus támogatta a szövegalkotást. Az utolsó csoport pedig úgy tudta, hogy Taylor egy harmadik személy bevonásával szülte meg a reakcióját.

Ki hitte volna?!

És ahogy azt már fentebb többször elejtettük: a résztvevők elsöprő többsége negatívan értékelte a helyzetet, miszerint egy barátjának külső segítségre (legyen az MI vagy ember) van szüksége, ha a kapcsolat ápolásáról van szó.

A kutatást vezető kommunikációs professzor elmondása szerint az emberek "kevésbé érzik magukat elégedettnek", ha barátaiknak algoritmusok segítségére van szüksége a személyes üzenetek megfogalmazásához, és mindez nagyobb valószínűséggel vezet oda, hogy az érintett fél "bizonytalanabbnak érzi magát" a kapcsolatában.

Mindezt a szakember azzal magyarázta szakmailag, hogy egy kapcsolatban az erőfeszítés megléte alapvető fontosságú. Márpedig egy dolog megíratni az értekezlet memóját az MI-vel, és teljesen más letudni egy baráti csevegést azzal, hogy választ gyártatunk a generatív algoritmussal.

Akit a tudományos kísérlet részletesebben is érdekel, a kutatók ebben a publikációban foglalták össze munkájuk eredményét.

Konzumer tech

Egyelőre nem tűnik sokkolóan okosnak a Gemini mesterséges intelligencia

Ahogy az lenni szokott, a Google közzétette, a felhasználók pedig azonnal rászálltak az új technológiára, amit sikerült is buta hibákra késztetniük.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.