A Nokia több mint 160 millió eurós beruházást követően, 2000 januárjában indította el komáromi egységében az európai piacokra szállít mobiltelefonok (később pedig okostelefonok) építését. Az üzemet végül 2014-ben zárták be végleg, miután már két évvel korábban kiderült, hogy a megváltozott piaci környezetre hivatkozva Ázsiába helyezik át a gyártást. A Nokia mobilos üzletága eközben 2013-ban a Microsofthoz került, onnan pedig a finn HMD Global vásárolta ki, és 2017-ben Nokia márkanéven kezdte árusítani új, már androidos okostelefonjait.
A vállalat először az év elején jelentette be, hogy gyártási tevékenységének egy részét Európába helyezné, kielégítve a helyben készült hardver iránt tapasztalható keresletet, megoldást kínálva a vállalati ügyfelek biztonsági és fenntarthatósági problémáira. A HMD Global a helyszínekkel kapcsolatban nem osztott meg részleteket, sőt a TechCrunchnak nyilatkozva a cég marketingigazgatója kifejtette: ügyfeleik közül sokan működnek biztonságtudatos iparágakban, ezért nem is verik nagydobra, hogy az egyes eszközöket egészen pontosan hol készítik.
Európai kiadás
A HMD Global kedden mégis úgy jelentette be az 5G-s okostelefonok európai gyártásának beindítását, hogy ebben kiemelte az első Magyarországon gyártott készülék, a Nokia XR21 5G limitált kiadású változatának elérhetővé tételét is. A közlemény szerint a társaság végrehajtotta azokat a kapacitásátrendezéseket, amelyek lehetővé tették, hogy Európába hozza a gyártást, az itteni általános növekedési potenciálról szólva pedig a Canalys előrejelzését idézi, amelyben az európai okostelefonos piac 7 százalékos növekedésére számítanak 2024-re.
A gyártó minden Európában készült okostelefont szigorú szoftver- és malwareteszteknek vet alá, egyes üzleti ügyfelek esetén pedig további IT-biztonsági partnerrkkel együttműködve biztosítják a még magasabb fokú, egyedi védelmet. Az adatokat ugyancsak biztonságos európai szervereken tárolják, 2019 óta ugyanis a HMD Global által gyártott okostelefonok adatait a vállalat finnországi szerverein tárolják és dolgozzák fel. A Nokia márkanév licencelése egyébként 2026-ig szól a HMD-nél, amit addig természetesen meg is hosszabbíthatnak majd.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak