Úgy tűnik, a kiváló szoftverfejlesztői munka nem feltétlenül az egyetlen út ahhoz, hogy a felhasználók elégedetten nyilatkozzanak egy-egy termék képességeiről. Legalábbis valami ilyesmit próbál bizonygatni az a frissen publikált tanulmány, amelyet a Cornell Egyetem egy munkatársa mellett több korábban, illetve jelenleg is a Mozilla Alapítványnál dolgozó szakértő jegyez.

Az igen hosszú nevű ("This Browser is Lightning Fast": The Effects of Message Content on Perceived Performance) dokumentum leírása szerint a kutatók azt próbálták megfejteni, hogy minek köszönhető a rivális Google Chrome elsöprő népszerűsége, miközben a különböző tesztek alapján a piacon elérhető böngészők nagyjából hasonló teljesítményre, gyorsaságra képesek. 

Való igaz, a Chrome tényleg uralkodik a szegmensen. A Stat Counter friss adatai alapján minden platformot számba véve a keresőóriás megoldása 64 százalékos piaci tortát birtokol. Második az Apple Safarija 19 százalékkal (ez leginkább az iPhone népszerűségének és Cupertino rigid ökoszisztémájának köszönhető), míg a Firefox és a Microsoft Edge alulról kapaszkodik a 4 százalékba.

Egy dologra koncentráltak

A kutatók nem akartak olyan apróságoknál leakadni, hogy a Google a világ egyik legnagyobb vállalat, így szerteágazó szolgáltatásai, óriási elérése és mérhetetlen erőforrásai egyaránt segíthették valamicskét a Chrome domináns pozícióba lavírozását, vagy például azon, hogy a Chrome-ot a kezdetektől gyorsabban és komolyabb funkcionalitás beépítésével fejlesztették, mint mondjuk ahogy a Mozilla korábban a Firefoxszal tette.

Helyette inkább arra fókuszált a csapat, hogy megmérjék, milyen hatással van az emberek véleményére az, ha a témával kapcsolatban olvastatnak velük cikkeket. A közel 1500 önkéntes bevonásával zajló tesztnél több csoportra osztották a jelentkezőket, akiknek csak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy szerintük a Chrome vagy a Firefox gyorsabb. A különböző csapatok tagjaival a válaszok után eltérő témájú technológiai anyagot olvastattak el. Ezek egyike a kutatás szempontjából semleges volt (önvezető autókról szólt), a második a Firefox kezelői felületével foglalkozott, míg az utolsó a Mozilla böngészőjének teljesítményét boncolgatta.

Kiderült, hogy ugyan az emberek többségénél komoly márkapreferenciával találkoztak, az olvasott cikkek témája alapvetően befolyásolta azt, később miként nyilatkoztak a megkérdezettek. Ahogy az várható volt, leginkább annál a csoportnál változott meg a Firefox "sebességérzete", akik a böngésző teljesítményével kapcsolatos anyagot kapták olvasnivalónak. 

A kutatócsapat ezt követően megállapította, hogy a Google marketinggépezetének erejét ismerve, egyáltalán nem meglepő, hogy az emberek a Chrome-ot tartják gyorsabbnak, miközben a két szoftver hasonló teljesítményre képes. Ugyanakkor szerintük a kisebb piaci szereplőnek érdemes lehet erőltetni kifejezetten ezt az üzenetet tartalmazó megjelenéseket, mivel a tesztek igazolták, hogy ilyen esetben még a korábbi Chrome-hívő is hajlamosabb elismerni a Firefox kiváló képességeit.

Egyszóval a reklámozás segíthet a kedvezőbb fogyasztói kép kialakításában. Ki gondolta volna?!

Nehéz helyzetben

Persze nem lehet nagyon csodálkozni azon, hogy a Mozillánál ilyen elkeseredett akciók zajlanak. A szervezet ugyanis elég rossz passzban van. Az utóbbi időszakot nadrágszíj-módszerrel próbálták túlélni. Az egykor széles körben népszerű Firefox minden előnye ellenére kezd marginalizálódni, a kiegészítő szolgáltatásai mind a Chrome-nak, mind a fokozatosan teret nyerő chromiumos Microsoft Edge-nek jobbak-bőségesebbek. Például ma már a Chorme és az Edge is támogatja az idegen nyelvű weblapok lefordítását, a Mozilla viszont még mindig nem rukkolt elő saját natív megoldásával.

A Chromium miatt már a nyílt forráskód sem jelent számára egyértelmű előnyt. A nyílt forráskódú gondolkodás amúgy is kezd alapvetően átalakulni. A fejlesztő közösségek is szeretnének részesedni abból, amit a vállalatok a nyílt forráskódú termékekre épített szolgáltatásaikkal keresnek.

A böngésző persze továbbra is az egyik – ha nem a – legfontosabb projektje a Mozillának, miközben a kényszerű takarékoskodásnak olyan területek estek áldozatul, mint a WebThings IoT fejlesztése vagy a 2019-ben indított Send szolgáltatás.