A világ legerősebb számítógépeit lajstromozó TOP500-as listára tavaly júniusban már belépő szintnek számított az egy petaflops teljesítmény, de az akkori listavezető, a Tennesse állambeli Oak Ridge National Laboratory számára épített Summit azóta is a rangsor élén áll, miután a neve mellett szereplő 148,6 petaflops messze megelőzi a versenytársakat. Ez az érték azt jelenti, hogy a Summit egyetlen másodperc alatt közel 148,6-szor egymilliószor egymilliárd (1015) számítási műveletet tud elvégezni, ami persze nehezen felfogható dolog, de azt így is könnyű belátni, hogy messze meghaladja a második helyezett, az ugyancsak amerikai Sierra kevesebb mint kétharmad akkora hatékonyságát.
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma most újabb részleteket közölt arról az egyelőre csak tervezett szuperszámítógépről, amelynek feladata mások mellett a nukleáris kísérletekkel és az amerikai atomfegyver-arzenállal is kapcsolatos szimulációk elvégzése lesz. Az El Capitan névre keresztelt rendszerről legelőször 2018-ban lehetett hallani, amikor a Kongresszus elé került a kiépítéséhez szükséges 600 millió dolláros költségvetés. Az új szuperszámítógép ennek alapján több mint tízszer lett volna erősebb az aktuális listavezető Summitnél, a tavaly közzétett 1,5 exaflops (1018) számítási teljesítménynél, a héten pedig kiderült, hogy a szörnyetegtől még ennél is magasasabb, 2 exaflops fölötti teljesítmény várható.
Ezzel az AMD is felér a csúcsra
A Yosemite Nemzeti Parkban álló hegycsúcsról elnevezett El Capitan ezzel már a jelenlegi toplista első 200 helyezettjét együttesen is lenyomná. Az arányok idővel persze nyilván sokat változnak majd, hiszen a rendszer a tervek szerint csak 2023-ban áll üzembe, addig pedig a mezőny többi tagja is fejlődik majd. A beszámolók inkább azt emelik, ki, hogy az Intel és az Nvidia komponenseire épülő Summittel szemben az El Capitan fejlesztésénél már az AMD Zen CPU-architektúráját felvonultató x86-64 Epyc szerverprocesszorokkal, Radeon Instinct GPU-kkal és az Infinity Fabric interkonnekt új generációjával számolnak, amihez a keretet a HPE (illetve a HPE által tavaly felvásárolt, szuperszámítógépeket fejlesztő és gyártó Cray) Shasta architektúrája adja.
A HPE illetékes alelnökének mostani nyilatkozata szerint az El Capitan az amerikai ipar és az amerikai nemzet számára is mérföldkövet jelent a számítástudományban, mivel ez a számítási teljesítmény utat nyit a társadalmat foglalkoztató legösszetettebb problémák megoldása felé, és olyan kérdésekre segít választ találni, amelyekről az emberek eddig nem is álmodhattak. Az energiaügyi minisztérium ennek megfelelően nem is akarja teljes egészében kisajátítani a rendszert, amit a már tető alá hozott megállapodások értelmében a GlaxoSmithKline is igénybe vesz majd az új gyógyszerek fejlesztésekor szükséges szimulációkhoz, és mások mellett a Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) is használni fogja a fehérjék mutációinak kutatásában.
Az El Capitan formailag egy amerikai kormányügynökség, a minisztérium fennhatósága alá tartozó nukleáris biztonsági igazgatóság (NNSA) tulajdonában lesz, amely többek között az atomfegyvereket is ellenőrzi. A felügyelet és az üzemeltetés az NNSA három kutatás-fejlesztési egységére fog hárulni (Lawrence Livermore National Laboratory, Sandia National Laboratories, Los Alamos National Laboratory). Az AMD technológiáira a Cray szóvivője szerint azután esett a választás, hogy a HPE különböző opciókat vázolt fel a megrendelőnek, a kormányzat részéről pedig számos követelmény, kockázatelemzés, az árazás, a határidők és a megjelölt munkafolyamatok becsült teljesítménye alapján született meg a döntés.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak