Egy ausztrál szövetségi bíróság határozata alapján az érvényes jogszabályok értelmében nem csak természetes személyek, hanem MI-rendszerek is megjelölhetők feltalálóként a szabadalmi bejelentésekben. amely globális precedenst teremthet. Az AI News beszámolója szerint az ítélet, amely egyébként egy korábbi végzés megváltoztatásaként született, globális precedenst teremthet nem csak a szabadalmi ügyekben, hanem a legelső apró lépés abban az irányban, hogy az egyre fejlettebb gépekhez eddig csak az élő emberek esetében értelmezhető jogokat rendeljenek.

Ahogy az AI News riportjából kiderül, a brit Surrey Egyetem egyik professzora több mint egy tucat szabadalmi bejelentést nyújtott be világszerte, többek között az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Ausztráliában is az amerikai Dr. Stephen Thaler nevében. A dolgoban az jelentette a csavart, hogy a szabadalmi beadványokban nem Thalert, hanem Dabus AI nevű MI-eszközét jelölték meg feltalálóként.

Ezidáig az összes iylen szabadalmi kérelmet elutasították, beleértve Ausztráliát is: az összes államban úgy rendelkeztek, hogy a feltalálónak mindenképpen embernek kell lennie. Az eredeti ítélet megsemmisítésében most az ausztrál törvényszéki bíró kifejtette, hogy megítélése szerint a törvény értelmében elismert feltaláló egy mesterségesintelligencia-rendszer vagy eszköz is lehet: megfogalmazása alapján az embert is teremtették és ő maga is teremt, ez pedig a saját alkotásaira is vonatkozhat.

Nem tartható az eddigi módi

Maga a Dabus AI neurális hálózatokból áll, és egy nagy csomó újítás kifejlesztésében vett részt a vészjelző lámpáktól a tapadást és a hőátadást javító élelmiszertároló edényekig. Bár az MI-rendszerek egyelőre messze elmaradnak a scifi-művekben megjelenő, öntudatos vagy akár érző gépektől, a kommentárok szerint egyre inkább szükség van válaszokraazzal kapcsolatban, hogy az MI-khez kell vagy lehet-e társítani bizonyos, az emberekéhez hasonló jogokat.

A Surrey Egyetem és az amerikai feltaláló jogi kampányáról három évvel ezelőtt mi is beszámoltunk, amikor ilyen formában először vetették fel azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha a mesterséges intelligencia valami olyasmit talál ki, amire eredetileg nem tanították meg. Az általános célú mesterséges intelligencia kifejlesztését célzó projektekbe azóta is folyamatosan áramlanak a befektetések, és akármilyen távolinak tűnik a tényleges megvalósítása, a szabadalmi tér szabályozása ennek fontos eleme lehet.

A Surrey Egyetem jogászprofesszora, Ryan Abbott akkor arra figyelmeztetett, hogy ha a jövőben egyre több olyan termék lesz, amelyet lényegében a mesterséges intelligencia talál fel, akkor a szellemi jogok teljes ma ismert rendszere elkerülhetetlenül összeomlik majd. A mostani ítéletet történelmi jelentőségű lépésnek nevezte, mivel a bíróság szerint felismerte annak szükségességét, hogy új módon közelítsük meg az invenciót, ami a feltétele lesz annak, hogy a társadalom érdekében kiaknázhassuk az MI-rendszerek által létrehozott találmányok lehetőségeit.