A Reuters Institute elemzése szerint a magyarok csak a nekik szimpatikus márkákat tekintik bármennyire is megbízhatónak, de azért lelkesen osztanak mindent a Facebookon.

A Reuters Institute nemrég tette közzé a digitális hírfogyasztásról szóló 2018-as elemzését, amelyet a YouGov 37 ország 74 ezer online hírolvasójának bevonásával készített felmérésére alapozott. Az anyag az új online üzleti modellek, az algoritmikus változások hatásai vagy az új alkalmazások felemelkedése mellett a bizalom és a félretájékoztatás kérdésére fókuszált. A főbb megállapítások között szerepel, hogy a kulcspiacok egyikén-másikán már tetőzött, sőt csökken a közösségi média felhasználása. Maga a Facebook ráadásul úgy tudott felhasználókat veszteni az Egyesült Államokban, hogy eközben az alternatív platformok még erősödni is tudtak.

A hírfogyasztással kapcsolatban örök téma, hogy ki milyen tartalomért hajlandó fizetni, hogyha hajlandó egyáltalán. Ebben a tekintetben az északi országok járnak az élen, ahol a lakosság ötöde (Finnország) vagy majdnem harmada (Norvégia) már nem csak fizetne, hanem már konkrét előfizetésekkel rendelkezik. Az USA-ban ezzel szeben ott a "Trump Bump" néven hivatkozott jelenség, és azzal együtt a pénzügyi adományokhoz kapcsolódó tagsági modellek és a közösségi finanszírozás felfutása.

A felmérés résztvevőinek több mint fele tartja súlyos problémának világszerte, hogy a neten nehéz megkülönböztetni a valódi és a hamis információt. Ez is erősíti azt a globális trendet, hogy a hagyományos (vagyis a digitális gazdaság előtt is működő) hírügynökségekkel szemben még mindig nagyobb a bizalom, mint az eleve online formában alakult médiával vagy a politikai oldalakhoz kapcsolódó márkákkal.

Nem bízunk a hírekben, és fizetni sem akarunk értük

A dokumentum az összes vizsgált országhoz hasonlóan külön cikket szentel Magyarországnak is, ahol egy több mint kétezer fős magyarországi mintára építve, 81 százalékos online penetrációval számolva vonták le a következtetéseket. Bár tízből kilenc netező már az internetet nevezi meg a legfontosabb hírforrásként, még mindig 70 százalék tévézik, és 20 százalék újságot is olvas – ez annál inkább igaz, minél kisebb közösségekről van szó. 43 százalék szokott megosztani híreket közösségi oldalakon vagy levélben, minden ötödik hírolvasó pedig kommenteket is fűz az így kapott vagy híroldalakon talált anyagokhoz.

A közösségi médiát a magyarok kétharmada használja hírforrásként, ami a most vizsgált 37 ország közül az egyik legmagasabb arány. Ugyanígy a tájékoztatás hitelességében általánosságban csak tízből három ember (29 százalék) hisz, ami a felmérésen belül a legalacsonyabb bizalmi mutatók egyike. A magyarok a kutatás alapján inkább egyes márkákban bíznak (52 százalék), ami jól mutatja a média, nevezzük így, polarizációját. Ugyanígy jelzésértékű, hogy a közmédia a felmérés értelmében csak egy a sok márka közül, ráadásul a közbizalom tekintetében messze nem a legmagasabban jegyzett.

A magyar fogyasztók 8 százaléka fizet vagy fizetett már valamilyen formában az online hírekért, ami ugyancsak a nemzetközi lista aljához közelítő eredmény. Adblocker megoldásokat viszont háromból egy hazai olvasó használ, amivel a közvetlen élmezőnyben vagyunk. Ez a két körülmény, a fent említett "polarizációval" együtt, nem fest túl biztató képet a mutatók jövőbeni alakulásról sem.

A legszélesebb körben leginkább megbízhatónak tartott márka egyébként a HVG, a legolvasottabb pedig az Index lett. Nem meglepetés azonban az sem, hogy a többség inkább a Facebookra jár híreket olvasni – ezzel a közösségi média az egyetlen olyan hírcsatorna, amely az elmúlt két évben erősödni tudott idehaza.

Az online márkák bizalmi listájáért és egy nagy csomó más statisztikáért érdemes letölteni a Digital News Report 2018 tanulmányt, amely PDF formában innen érhető el.

Közösség & HR

Nem vicc: a Tesla már értékesebb, mint a Volkswagen

A Tesla jelenleg a világ második legértékesebb autógyártója: a napokban a német VW-t is megelőzte, és már csak a Toyota van előtte. Mindez azonban elsősorban a befektetői reményeket, nem pedig a valós eredményeket tükrözi.
 
Nem elég beszélni róla, tenni is kell azért, hogy jövőállóbbak legyenek a vállalatok. Szerencsére ebben rengeteg technológia áll már a rendelkezésre, csak győzzünk válogatni közöttük.

a melléklet támogatója az Invitech

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.