Ismét nekirugaszkodik az Európai Unió, hogy javítsa belső felhős infrastruktúráját. Hét tagállam – Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország – adófizetői adják össze azt az 1,2 milliárd eurót, amellyel az Európai Bizottság (EB) az IPCEI Cloud projektet támogatja. (Emlékeztetőül: a Digital Decade-ban komoly pozitívumként szerepelt Magyarország aktív részvétele a következő generációs felhős infrastruktúra és szolgáltatások kiépítését célzó Important Projects of Common European Interest projektben.)

A 2031-ig futó programhoz a közfinanszírozás mellé további 1,4 milliárd eurót várnak a magánszektorból. Eddig 19 európai vállalat csatlakozott. Az SAP és az Orange például a Cloud-Edge Capabilities (felhő- és peremképességek) munkafolyamatban vesz részt. Ennek célja egy referenciaarchitektúra kidolgozása, amely lehetővé teszi a különböző szolgáltatók összekapcsolását. Ez lenne az alapja a jövőbeli szoftverfejlesztéseknek, illetve előfeltétele egy páneurópai felhőinfrastruktúra kialakításának.

A Deutsche Telecom a Cloud-Edge Continuum Infrastructure munkacsoportban vállalt fontos szerepet. Ez az adatfeldolgozással és a különböző helyi szolgáltatók felhő- és edge-termékeinek kombinálására irányuló megközelítéssel foglalkozik: az ebben részt vevő vállalatok többek között kapcsolódási pontokat fejlesztenek a meglévő infrastruktúrális elemekhez.

Ezek mellett külön munkacsoportok foglalkoznak a fejlett intelligens adatfeldolgozó eszközök és szolgáltatások, valamint a fejlett alkalmazások fejlesztésével. Didier Reynders uniós biztos a napokban arról beszélt, hogy a projekt keretében többek között kifejlesztenek egy olyan nyílt forráskódú szoftvert, amely lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a különböző adatközpontok erőforrásainak integrálásával több telephelyen átívelő privát felhőket hozzanak létre.

Az EB szerint az IPCEI jelentősen hozzájárulhat az Unió gazdasági növekedéséhez, növeli ipar és gazdaság versenyképességét, új munkahelyeket teremt, valamint segíti a zöld és digitális átállást. Az Unió korábban szintén az IPCEI égisze alatt indította el az uniós félvezetőipar megerősítését célzó támogatási programját.

A Bizottság azzal számol, hogy az IPCEI Cloud első fázisában is már mintegy ezer munkahely jön létre a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az adat-, a felhő- és a szoftverfejlesztés területén. További ötezer új munkahelyre számítanak akkor, amikor a projekt eléri a kereskedelmi fázist. Az első eredményeket 2027-re várják.

Mire elég 2,6 milliárd?

A Synergy Research egy tavalyi elemzése szerint az AWS, a Google és a Microsoft együttesen az Európai Unió felhős piacának 72 százalékát uralja. Ám utánuk is amerikai szolgáltatók – az IBM, a Salesforce és az Oracle – következnek.

Az európai szereplők élcsapata (az SAP és a Deutsche Telekom) csak az amerikai másodvonalhoz tudott felzárkózni: a két német vállalat felhőbevételei nem sokkal maradnak el az Oracle forgalmától. A legtöbb EU-s szolgáltató, beleértve az olyan jelentős szereplőket, mint az ArubaCloud, az OVHCloud vagy a Nextcloud, főleg a réspiacokon jeleskednek – ám a portfólióbővítés miatt emellett rákényszerülnek, hogy partnerségre lépjenek a nagy amerikai cégekkel.

Bár Európa számottevő belső adatközponti kapacitásokkal rendelkezik, a legnagyobb probléma ezek széttagoltsága. Voltaképpen ezt orvosolta volna a hivatalosan 2020-ban elindított Gaia-X néven futó integrációs mesterterv (amely még mindig tervezési fázisban van), és ez lenne a célja az idén elindított IPCEI Cloudnak is. Kérdés, hogy elég lesz-e erre a pénz. A Gartner már a Gaia-X projektet is megkésettnek tartotta, hiszen a nagy amerikai szolgáltatók már több százmilliárdot költöttek felhős infrastruktúrájuk fejlesztésére, volt olyan év amikor a három nagy együttesen közel 40 milliárd dollárt fordított erre.