Lecserélte az Európai Bizottság a DESI-t, az évente kiadott Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet. Idén az elemzés – igazodva ahhoz, hogy a 2030-ig tartó időszakot az Európai Unió digitális évtizedének nevezték ki – Digital Decade címmel jelent meg, de a korábbi évek jelentéseivel összehasonlítható módon.

A friss anyag Magyarországra vonatkozó része (PDF) úgy foglalható össze, hogy vezetékes és mobil internet van, de az azokra épülő szolgáltatások hiányosak. A szöveges értékelés szerint: "Magyarország kiaknázatlan digitális potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy továbbra is hozzájáruljon az EU Digitális Évtized céljainak elérésére irányuló közös erőfeszítésekhez."

Az ország nagyot lépett előre 5G terén, a penetráció 2022-ben 58 százalékos volt (2021-hez képest 40 százalékponttal nőt). Uniós átlag feletti a magyar otthonok lefedettsége gigabites internetkapcsolattal. Az ország más infrastrukturális területen is aktív, például tervei között szerepel egy kvantumszámítási modul beépítése egy jövőbeli nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerbe, valamint egy "nemzeti kvantumlaboratórium" létrehozása.

Abban gyengélkedünk, amitől versenyképesebbek lehetnénk

Ezzel szemben a versenyképesség egy kulcsterületén, a vállalkozások digitalizálásában "továbbra is nagy kihívás" elé nézünk. A vállalkozások többsége, különösen a kkv-k, még nem használják ki maximálisan a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, és ez rontja az egész gazdaság versenyképességét, írja az elemzés.

Számok szintjén: 2022-ben a magyar kkv-knak csupán 52 százaléka érte el a digitális intenzitás index alapszintjét, miközben az uniós átlag 69 százalék – 2030-ig a cél a 90 százalékos uniós átlag elérése lenne. (A Digital Intensity Index – vagy DII – az Eurostat által is használt összetett mutató, amely az IKT-eszközök használatát vizsgálja a vállalkozások körében.) A fejlett digitális technológiák (pl. big data, mesterséges intelligencia) 3 százalékos használata 2021-ben messze elmaradt az uniós átlagtól (8 százalék). A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások használata 2021-ben 21 százalék volt, ami 13 százalékponttal volt gyengébb az EU-s átlagtól. Utóbbi szempontjából pozitív irányba mutat, írja az elemzés, hogy Magyarország részt vesz az IPCEI (Important Projects of Common European Interest) következő generációs felhőinfrastruktúrával és -szolgáltatásokkal foglalkozó programjában.

Szintén pozitívan értékeli a jelentés a kormány 2022 novemberében elfogadott új Nemzeti Digitalizációs Stratégiáját, amely már az uniós Digitális Évtized Szakpolitikai Programmal összhangban készült el. Hasonlóképpen a fejlődés irányába mutat, hogy Magyarország is vizsgálja: az Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium (EDIC) nyújtotta keretekben hogyan működhet együtt más tagállamokkal, például hogy a Nyelvtechnológiai Szövetségen belül közös infrastruktúrát alakítsanak ki a természetes nyelvfeldolgozás és nagyméretű többnyelvű modellek számára.

A Euópai Bizottság azt javasolja, hogy Magyarország vezessen be további ösztönzőket a vállalkozások digitális fejlesztésének gyorsítására – különösen a készségfejlesztés terén.

Mást területen is van javítanivalónk

Ebben ugyanis nagyon lemaradtunk, ahogy az alapvető digitális készségek terén sem sikerült elérni az uniós átlagot. Csak a felnőtt lakosság fele (49,1 százalék) rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, pedig az uniós átlag sem izmos (53,9 százalék), aminek 2030-ra kellene elérnie a 80 százalékot.

Nőtt az IKT-szakemberek aránya a foglalkoztatottak teljes körén belül: 4,1 százalék (EU: 4,6 százalék). Hazánkban sokat javítana a helyzeten, ha több nőt sikerülne bevonzani a pályára: arányuk ugyanis a legalacsonyabbak között van az IKT-szakemberek között (itthon 13,6, EU-ban átlagosan 18,9 százalék). Ezen a téren egyedül a cseheket előzzük, akik 10,9 százalékkal szerénykednek az utolsó helyen.

A közszolgáltatások digitalizálása terén sikerült előrelépni, de még mindig az uniós átlag alatt van az ország. Egyedül az egészségügyi adatok hozzáférhetőségében látványos a fejlődés: Magyarország 79,9 pontot szerzett a lehetséges 100-ból – az EU-s átlag 71,7 pont. A közszolgáltatásokban további előrelépés várható, ha elérhető lesz (elvileg már az idén) a határokon átnyúló e-azonosítás az eIDAS rendszeren keresztül.

Az IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a Digital Decade-jelentésből látszik, hogy "ugyanott szorít a cipő, mint a korábbi években. Fel kell gyorsítani a digitális képességek oktatását – és nem csupán az iskolás korú gyerekek, hanem minden korosztály számára. Másfelől pedig szabályozókkal és ösztönzőkkel a digitalizáció irányába kell kényszeríteni a kis- és közepes vállalkozásokat, különben a termelékenység alacsony hatékonysága miatt elveszítjük versenyképességünket."