Egy találó megjegyzés szerint a jövőt úgy lehet a legjobban megjósolni, ha mi magunk találjuk ki. Ezzel a jelek szerint az IBM is egyetért, hiszen a vállalat már nyolcadik alkalommal tette közzé év végi előrejelzéseit, bemutatva, hogy milyen területekre kívánja fókuszálni innovációs tevékenységét. A 5 in 5 című összeállítás legutóbb, 2012 decemberében a látásra, hallásra, ízlelésre, szaglásra és érintésre képes gépekkel foglalkozott. A most kiadott anyag a tanulásra képes infrastruktúra lehetőségei közül emelt ki néhány területet, ahol az IBM a változások élére állna – akár úgy, hogy maga tenné lehetővé azokat.

A társaság kutatásokért felelős alelnöke, Bernard Meyerson az aktuális előrejelzések kapcsán elmondta: a cloud, a big data analitika és az új tanulási technológiák révén az eddigieknél sokkal természetesebb és személyesebb kapcsolatunk alakulhat ki a tanulásra képes eszközökkel. Ez további szintre emelheti az olyan megoldásokat, mint amilyen mondjuk az IBM egy másik szoftverprojektje, a pontos és automatizált személyiségkép-alkotás 200 Twitter-üzenet alapján.

Az IBM szerint néhány év múlva már megoldható lesz, hogy:

• tanulékony osztálytermekben neveljék a gyerekeket;
• a helyi boltok legyűrjék az online áruházakat;
• a körzeti orvos a DNS-ünkből olvasson;
• digitális őrangyal vigyázzon a felhasználókra;
• maga a város figyelje és javítgassa saját működését.

A tanulékony osztályterem fogalma inkább egy koncepciót jelöl, mint valamilyen konkrét helyiséget: az IBM olyan eszközöket adna a tanárok kezébe, amely az óvodás kortól kezdve összetett elemzésre épülő, személyre szabott tanterveket biztosítana minden gyereknek, egyből kiszűrve a diszlexiához hasonló problémákat és rávilágítva a tanulók különleges adottságaira. A DNS elemzése ugyanígy segítene az orvosoknak, hogy meghatározzák a betegségekre való hajlamot vagy a páciens várható reakcióját az egyes kezelésekre.

A kognitív biztonsági rendszerek a jelszavakon és más azonosítókon túl kontextuális, szituációs és visszamenőleg elemzett adatokból határoznák meg a felhasználó várható viselkedését a különféle eszközökön, és ezek alapján riasztanak, ha valamilyen anomáliát észlelnek. A városüzemeltetésben a polgároktól érkező indirekt visszacsatolás kapna különös jelentőséget: ennek egyik példája, hogy többé nem arról kérnénk iformációt, merre kerülhetünk el egy dugót, hanem például a lámpák eseti átállításával magukat a dugókat előzné meg a kognitív rendszer.

Az IBM szerint a fizikai boltok saját eszközeikkel hódíthatják vissza a piacot az online kereskedelemtől, olyan szintre emelve a személyes kiszolgálást, amivel az online áruházak nem versenyezhetnek. (Más kérdés, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ezt ugyanazok a vállalatok valósítják majd meg, amelyek jelenleg az e-kereskedelmet uralják, így az előrejelzés legfeljebb technikai értelemben tűnik érdekesnek.) Az viszont az IBM szerint is nyilvánvaló, hogy a szóban forgó technológiákat megfelelő biztosítékokkal és védelmi eszközökkel kell ellátni az informatikai biztonságot vagy a személyes adatok védelmét illetően, ami már csak a fenti ötös csoportot tekintve sem látszik egyszerű feladatnak. 

Watson a felhőben

Az IBM január közepén számolt be a Watson Group megalakulásáról, amely önálló üzleti egységként folytatja a kognitív számítási technológiákra építő alkalmazások fejlesztését és piaci bevezetését. A Watsonból tehát kereskedelmi forgalomba hozható technológia lett , amely jelenleg három elérhető szolgáltatással gyorsítaná fel a kutatás-fejlesztési projekteket, járulna hozzá a big data vizualizációhoz, és segítené az adatokból nyerhető összefüggések feltárását.

A Watson Group keretei között az IBM kétezer szakembere – a mérnökök mellett marketingesek és kereskedők – kezdi meg munkát. A termékek piacképessé tétele első körben egymilliárd dolláros beruházást jelent, a kiválasztott fejlesztő partnerek pedig hozzáférést kapnak a platform forráskódjához. Bár a Watson eddig alig 100 millió dollárt hozott az IBM konyhájára, a vállalat nagy reményeket fűz a tanulásra képes analitika jövőjéhez.