Önszabályozó városok, digitális őrangyalok, okos osztálytermek és DNS-elemzés az IBM jövőkutatóinak legújabb jóslataiban.

Egy találó megjegyzés szerint a jövőt úgy lehet a legjobban megjósolni, ha mi magunk találjuk ki. Ezzel a jelek szerint az IBM is egyetért, hiszen a vállalat már nyolcadik alkalommal tette közzé év végi előrejelzéseit, bemutatva, hogy milyen területekre kívánja fókuszálni innovációs tevékenységét. A 5 in 5 című összeállítás legutóbb, 2012 decemberében a látásra, hallásra, ízlelésre, szaglásra és érintésre képes gépekkel foglalkozott. A most kiadott anyag a tanulásra képes infrastruktúra lehetőségei közül emelt ki néhány területet, ahol az IBM a változások élére állna – akár úgy, hogy maga tenné lehetővé azokat.

A társaság kutatásokért felelős alelnöke, Bernard Meyerson az aktuális előrejelzések kapcsán elmondta: a cloud, a big data analitika és az új tanulási technológiák révén az eddigieknél sokkal természetesebb és személyesebb kapcsolatunk alakulhat ki a tanulásra képes eszközökkel. Ez további szintre emelheti az olyan megoldásokat, mint amilyen mondjuk az IBM egy másik szoftverprojektje, a pontos és automatizált személyiségkép-alkotás 200 Twitter-üzenet alapján.

Az IBM szerint néhány év múlva már megoldható lesz, hogy:

  • tanulékony osztálytermekben neveljék a gyerekeket;
  • a helyi boltok legyűrjék az online áruházakat;
  • a körzeti orvos a DNS-ünkből olvasson;
  • digitális őrangyal vigyázzon a felhasználókra;
  • maga a város figyelje és javítgassa saját működését.

A tanulékony osztályterem fogalma inkább egy koncepciót jelöl, mint valamilyen konkrét helyiséget: az IBM olyan eszközöket adna a tanárok kezébe, amely az óvodás kortól kezdve összetett elemzésre épülő, személyre szabott tanterveket biztosítana minden gyereknek, egyből kiszűrve a diszlexiához hasonló problémákat és rávilágítva a tanulók különleges adottságaira. A DNS elemzése ugyanígy segítene az orvosoknak, hogy meghatározzák a betegségekre való hajlamot vagy a páciens várható reakcióját az egyes kezelésekre.

A kognitív biztonsági rendszerek a jelszavakon és más azonosítókon túl kontextuális, szituációs és visszamenőleg elemzett adatokból határoznák meg a felhasználó várható viselkedését a különféle eszközökön, és ezek alapján riasztanak, ha valamilyen anomáliát észlelnek. A városüzemeltetésben a polgároktól érkező indirekt visszacsatolás kapna különös jelentőséget: ennek egyik példája, hogy többé nem arról kérnénk iformációt, merre kerülhetünk el egy dugót, hanem például a lámpák eseti átállításával magukat a dugókat előzné meg a kognitív rendszer.

Az IBM szerint a fizikai boltok saját eszközeikkel hódíthatják vissza a piacot az online kereskedelemtől, olyan szintre emelve a személyes kiszolgálást, amivel az online áruházak nem versenyezhetnek. (Más kérdés, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ezt ugyanazok a vállalatok valósítják majd meg, amelyek jelenleg az e-kereskedelmet uralják, így az előrejelzés legfeljebb technikai értelemben tűnik érdekesnek.) Az viszont az IBM szerint is nyilvánvaló, hogy a szóban forgó technológiákat megfelelő biztosítékokkal és védelmi eszközökkel kell ellátni az informatikai biztonságot vagy a személyes adatok védelmét illetően, ami már csak a fenti ötös csoportot tekintve sem látszik egyszerű feladatnak. 

Watson a felhőben

Az IBM január közepén számolt be a Watson Group megalakulásáról, amely önálló üzleti egységként folytatja a kognitív számítási technológiákra építő alkalmazások fejlesztését és piaci bevezetését. A Watsonból tehát kereskedelmi forgalomba hozható technológia lett , amely jelenleg három elérhető szolgáltatással gyorsítaná fel a kutatás-fejlesztési projekteket, járulna hozzá a big data vizualizációhoz, és segítené az adatokból nyerhető összefüggések feltárását.

A Watson Group keretei között az IBM kétezer szakembere – a mérnökök mellett marketingesek és kereskedők – kezdi meg munkát. A termékek piacképessé tétele első körben egymilliárd dolláros beruházást jelent, a kiválasztott fejlesztő partnerek pedig hozzáférést kapnak a platform forráskódjához. Bár a Watson eddig alig 100 millió dollárt hozott az IBM konyhájára, a vállalat nagy reményeket fűz a tanulásra képes analitika jövőjéhez.

Magyar fejlesztésű szoftverrel bővült a projektmenedzserek eszköztára

A projektkontrolling területén jelenthet segítséget a céleszköz, amellyel lecserélhetők az elszórtan tárolt Excel-fájlok.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.