Az amerikai képviselőházban már a jövő héten szavazhatnak arról az új jogszabályról, ami hat hónapot adna a kínai ByteDance-nek, hogy leválassza magáról az általa üzemeltetett TikTok alkalmazást, amit ellenkező esetben betilthatnak az Egyesült Államokban. A Reuters beszámolója szerint az illetékes képviselőházi bizottság tegnap egyhangú szavazással támogatta a tervezetet, ami az eddigi legjelentősebb fellépéshez vezetne a 170 millió amerikai fehasználóval rendelkező videómegosztó közösségi hálózattal szemben.

Donald Trump elnöksége alatt, 2020-ban már sikertelen kísérletett tettek a TikTok betiltására, ami más erőfeszítésekhez hasonlóan elhasalt a bíróságon, nem utosósorban a vállalat lobbitevékenységének köszönhetően. A hasonló tervezetek mellett a pénzügyminisztérium külföldi befektetéseket ellenőrző bizottsága is felszólította már a ByteDance-t, hogy szabaduljon meg a TikTok részvényeitől, de ennek ugyanúgy nem volt eredménye, mint például Montana állam saját kísérletének az alkalmazás ottani blokkolására.

Nehezen teljesíthető feltételek

A törvényjavaslat szerint a ByteDance-nek 165 napja lenne a TikTok eladására, ezután pedig az Apple, a Google és mások által üzemeltetett alkalmazásáruházaknak is el kellene tüntetniük azt a kínálatukból, sőt online tárhelyszolgáltatásokat sem nyújthatna senki sem a ByteDance által működtetett appokhoz. A hírügynökség szerint a vállalat a bizottsági szavazást követően azt közölte, hogy a jogszabálytervezetnek előre meghatározott eredménye van, ami nem más, mint a TikTok platfromjának teljes betiltása az Egyesült Államokban.

A TikTok folyamatosan azt bizonygatja, hogy eddig sem tette, és ezután sem fogja megosztani az amerikai felhasználók adatait a kínai kormányhivatalokkal, ami az új szabályozás fő hivatkozási pontja. Ez praktikusan tényleg a TikTok betiltásának minősülne, főleg, hogy az eladás nem feltétlenül valósítható meg hat hónapon belül, különösen nem a kínai hatóságok jóváhagyása nélkül. A társaság emellett a költészet területére is elkanyarodik, mondván, hogy a kormány 170 millió amerikait fosztana meg a véleménynyilvánítás szabadságától, elvágva a művészeket a közönségüktől, veszélybe sodorva az alkotók megélhetését.

Az nem világos, hogy a törvény milyen hatással lenne más szolgáltatásokra, mondjuk a Tencent (WeChat) amerikai működésére, amit egyébként a Trump-adminisztráció ugyanúgy célba vett négy évvel ezelőtt. A Reutersnek nyilatkozó törvényhozók szerint meg kell majd vitatni, hogy milyen további cégek tartoznak esnek hatálya alá.