A francia Atos informatikai szolgáltató korábbi nehéz időszakát követően átszervezte magát, kifizette adósságait és stabil hitelminősítést szerzett a hitelezőivel kötött megállapodást követően. Bár a vállalat megmaradása valószínűleg sosem volt veszélyben, mivel egyes üzletágai például mélyen beágyazódtak a francia védelmi és nukleáris szektorba, a fellendülésre utaló tényezők összessége már olyan elemzéseket generál, amelyek alapján az Atos részvényeinek árfolyama nem tükrözi annak biztató kilátásait.

A társaság hétfői közleménye szerint legújabban a francia kormány is ajánlatot tett az Atos fejlett számítástechnikai részlegének (Advanced Computing) felvásárlására, ahova a nagy teljesítményű számítástechnikával (HPC) és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képességek is tartoznak. Mivel ezek a technológiák meghatározóak olyan területeken, mint a nukleáris kutatás, a kiberbiztonság vagy a védelmi szimulációk, a lépés a francia nemzetbiztonság szempontjából fontosnak tartott technológiák védelmét célozza.

A 410 millió eurós, vállalati értéken alapuló ajánlat a francia kormány újabb stratégiai felvásárlása lenne abban a sorban, amelyben legutóbb 2024 novemberében 350 millió euróért államosították a tengeralatti távközlési kábeleket gyártó ASN-t is. Az üzletnek egyébként nem lenne része az Atos Vision AI üzlete, de a francia kormány így is közvetlen felügyelethez jutna az ország legérzékenyebb számítástechnikai infrastruktúrájának egy része felett, és folytatódna az Atos működésének tavaly megkezdett racionalizálása is.

A beszámolók kiemelik, hogy ez a terv is az Európa-szerte növekvő aggodalmat tükrözi a technológiai függetlenség és a digitális szuverenitás terén, amit erősítenek az aktuális geopolitikai és kiberbiztonsági fejlemények. Franciaország ennek megfelelően nem tekinti alku tárgyának a szuperszámítástechnikai képességek feletti ellenőrzés megtartását sem. A pénzügyminisztérium szerint a lépés már a következő hetekben megnyitja az utat egy kötelező érvényű megállapodás aláírására, az ügylet lezárását pedig 2026 közepére tervezik.

A biztonság mellett ott van a versenyképesség is

Ide tartozik, hogy miután Donald Trump amerikai elnök elkezdte szétverni az ottani egyetemek és kutatóintézetek finanszírozását, az európai ügynökségek és kutatóintézetek sietve próbálják megnyerni bizonytalan helyzetbe került tudósokat különféle támogatások és munkavállalási vízumok ígéretével. Az Európai Bizottság pedig éppen Emmanuel Macron francia elnökkel közösen jelentette be az 500 millió eurós "Choose Europe" kezdeményezést, aki a tudományos igazság védelmét nevezte a demokrácia alapjának.

A franciák másokhoz hasonlóan komoly forrásokat rendeltek azokhoz az egyetemi programokhoz, amelyek célja az Egyesült Államokban dolgozó tudósok magukhoz csábítása, bár a France 24 állami csatorna arra is rámutat elemzésében, hogy a tudomány nem szigetszerűen működő dolog, vagyis az amerikai finanszírozás csökkentése akkor is negatív hatással lesz világszerte a kutatásokra, ha Kína, Kanada vagy éppen Franciaország növelik támogatást, és új ösztönzőket teremtenek a kutatók munkájára.

A hivatalos adatok alapján a franciák az elmúlt 5 évben folyamatosan, eddig 6 milliárd euróval emelték a vonatkozó költségvetésüket, ami az évtized végére elérheti a 25 milliárd eurót is. Hogy ez mire lesz elég, az nyilván csak később derül majd ki, de hasonló kezdeményezésre már korábban is volt példa. Amikor Trump első elnöki ciklusa során kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, Macron a klímakutatókat igyekezett ösztöndíjakkal Franciaországba terelni, de az máig sem ismert, hogy milyen eredménnyel.