Az amerikai piackutató vállalat ezúttal a robotikára és a drónokra koncentráló előrejelzéssel jelentkezett. Az IDC kutató szerint a két terület összesen 128,7 milliárd dollárnyi forgalmat könyvelhet majd el idén. A már most is hatalmas összeg viszont pár éven belül majdnem megduplázódhat, hiszen 2023-ra már 241,4 milliárdos bevételt vizionálnak a szakértők. Ha ez beigazolódik, akkor a szegmens átlagban közel 20 százalékkal bővülhet minden egyes évben.

Egyelőre a robot az úr

Bár az IDC egybe csomagolta a robotokhoz és a drónokhoz köthető eladásokat, a két téma súlya egyelőre teljesen eltérő nagyságrendet képvisel. A tisztán robotikai rendszerek képviselik a jóval nagyobb szeletet, hiszen az ezen a területen érdekelt szállítók 112,4 milliárdot kaszálhatnak idén. Ugyanakkor a távlati kilátások már inkább a dróngyártóknak kedveznek. Számítások szerint ez utóbbi szegmens éves átlagban 33,3 százalékkal hízhat, míg a robotikai megoldásoknak "csak" 17,8 százalékos expanziót jósolnak 2023-ig.

A robotika területén a bevételek döntő többsége (60%) a hardveres beszerzésekből érkezik, de a szoftverekhez és szolgáltatásokhoz kötődő költéseknek is egyre nagyobb szerep jut. A szállítóknál megfigyelhető trend, hogy egyre több, hasznosnak ítélt funkciót, megoldást igyekeznek csatolni a fizikai termékükhöz. Ennek is köszönhető, hogy a 2023-ig tartó előrejelzés alapján a hardveres értékesítés bő 15 százalékos éves átlagos növekedéséhez képest a másik két terület 21 százaléknál is erősebb éves bővülés előtt áll.

Nem meglepő módon a robotikai rendszerek legnagyobb felszívója a diszkrét gyártásban utazó vállalkozások. Itt 53,8 milliárdnyi megrendelési jöhet össze 2020-ban. További nagy vásárlónak tekinthető a folyamatrendszerű gyártás, a nyersanyagipar, az egészségügy és a kiskereskedelem is. A 2023-ig tartó periódusban a legdinamikusabb növekedésre a nagykereskedelemben (30,5 százalékos éves átlagos növekedés), a kiskereskedelemben (29,3%) és az épitőiparban (25,3%) lehet számítani. 

Hardvernehéz drónipar

Ami a kisebb szeletet, a drónokat illeti, ott a hardveres rész súlya a robotikánál is sokkal komolyabb arányt, több mint 90 százalékot képvisel. A maradék pénz elsősorban irányítási szoftverekre, drónspecifikus alkalmazásokra megy el, míg a szolgáltatási oldalt az oktatásra és tréningre költött dollárok testesítik meg. Ahogy a robotok esetében, itt is a kisebb szegmensek számíthatnak majd nagyobb lendületre. Igaz, a drónok esetében a különbség nem olyan látványos, hiszen az eszközbeszerzés éves átlagban várható 32,8 százalékos növekedéséhez képest a másik két terület bővülését 37-38 százalékra teszi az IDC.

Nem meglepő, hogy a drónok esetében a lakossági vásárlások súlya ma már tekintélyes mértékű. A lelkes amatőr röptetők 6,5 milliárd dollárt költhetnek idén hobbijukra, ami a globális piac forgalmának 40 százalékának felel meg. Vállalati oldalon leginkább a közműcégek (1,9 milliárd), az építőipari vállalkozások (1,4 milliárd) és az egyedi gyártással foglalkozó cégek (1,2 milliárd) számítanak nagy megrendelőnek.

Kína ebben is első

Ha nem ágazatok, hanem régiók szerint vizsgáljuk a robotikai- és drónpiacot, akkor - mint ahogy azt már megannyi más területen megszokthattuk - Kínát találjuk a lista élén. A távol-keleti szuperhatalomban közel 47 milliárdot költhetnek idén, ami mellett minden más régió forgalma eltörpül. A második helyre rangsorolt ázsiai csendes-óceáni térség (Kína és Japán nélkül) is csak bő 25 milliárdot tud felmutatni. Ezeket a területeket az USA (17,5 milliárd) és Nyugat-Európa (14,4 milliárd) követi.