Az ENSZ élelmezésért felelős szervezete szerint a globálisan megtermelt élelmiszerek harmadát sosem fogyasztják el. Az 1000 milliárd dollárra rúgó pazarlás morális és közgazdasági szempontból egyaránt elfogadhatatlan gyakorlat. Becslések szerint ennek az irdatlan tékozlásnak a tizedéért a vendéglátóipar és a nagyüzemi konyhák a felelősek. Pedig az említett helyeken bizonyosan kiemelt figyelmet fordítanak a megfelelő nyersanyagfelhasználásra, hiszen ez a kulcsa a költségek féken tartásának. Egy londoni vállalkozás azonban úgy gondolta, bőven van mit optimalizálni.

Kevesebb megy pocsékba, több marad a kasszában

A 2013-ban alapított Winnow célja a globális élelmiszerpazarlás visszaszorítása, amit kezdetben egy érintőképernyőből és mérlegből álló viszonylag egyszerű megoldást kínáltak az ügyfeleiknek. A szeméttároló mellé elhelyezett beviteli eszközön a konyhai dolgozók megadhatják, hogy milyen típusú hulladékot helyeztek el éppen a kukában, a rendszer pedig leméri és ennek alapján kiszámítja a bekerült anyagok értékét. A Winnow szolgáltatáscsomagjába tartozik a mért eredmények alapján elkészített, napi, heti rendszerességgel érkező statisztikák, amelyekből a vezetőség levonhatja a szükséges tanulságokat. Az eddigi bevezetések tapasztalatai alapján ez a tényleg nem rakétatudománynak tekinthető ötlet is elég lehet arra, hogy egyéni és szervezeti szinten is sikerüljön érdemben javítani az anyagfelhasználás folyamatán.

A startup például nem kisebb céggel, mint az Ikeával is partneri kapcsolatban áll. A svéd bútorgyártó áruházaiban helyben készített ételeket kínáló éttermek üzemelnek, amelyek világszerte sok millió embert szolgálnak ki évente. Az Ikea tavaly egy hivatalos vállalati programot is indított, amelynek a célja, hogy pár éven belül a felére szorítsák a náluk keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. Úgy tűnik, jó úton haladnak, mert az egyik norvég egységükben a Winnow megoldásának bevezetését követő három hónap alatt 45 százalékkal sikerült leszorítani a kukába kerülő ételek mennyiségét. De a startup oldalán megtalálni a budaörsi áruház esettanulmányát is, ahol 2017 nyarától működik a rendszer és az első öt hónap alatt közel 10 ezer tálnak megfelelő élelmiszer menekült meg a hulladékká válástól.

Szintet lépnek

A Willow-nál ugyanakkor nem állt meg a fejlesztés, és a közelmúltban bemutatkozott egy fejlettebb megoldás is. A kamerarendszerrel és képfelismerő algoritmussal felvértezett új generáció jelentősen leszorítja az emberi beavatkozás szükségességét. Ezt egy tanítható mesterséges intelligenció bevetésével érik el, amelyik első körben automatikusan felajánl néhány lehetőséget az alapján, amit a személyzet a tárolóhoz visz. Egy idő után viszont a megerősítéseknek köszönhetően egyre pontosabban be tudja lőni, hogy mi került a kukába, így pusztán egy okézás marad az emberi feladatok listáján,

A cég szoftverszolgáltatásként kínálja a csomagját, azaz havi előfizetéssel lehet használni a monitorozó, elemző rendszert. Bár a konkrét árazás személyre szabott, annak nagyságrendjét ki lehet következtetni a publikált információk alapján. A Willow azt ígéri, hogy a konyhák egy éven belül a szolgáltatásért fizetett díjak 2-10-szeresét remélhetik megtakarítani. A spórolás mértéke számszerűsítve elérheti az 50 ezer dollárt is, ami azt jelenti, hogy nagyjából 400-500 dolláros havi költséggel járhat a Willow bevezetése.

Más ötletek is vannak

A londoni startup nem az egyetlen a világon, amely aktívan keresi az üzletileg is életképes megoldásokat a témában. Egy svéd vállalkozás például üzletekkel és éttermekkel áll össze, hogy saját alkalmazásán keresztül nagy kedvezményekkel kínáljon direkt értékesítésben eladhatatlannak bizonyuló ételeket a felhasználóknak. A San Franciscó-i Full Harvest pedig a farmerekkel fogott össze, hogy azok esztétikailag kevéssé megnyerő külsejű terményeit se kelljen a szemétre dobni.