A tenger alatt működő szerverek nemcsak az adatközpontok energiaigényt csökenthetik azáltal, hogy a rendszereket maguk az óceáni áramlatok tartják alacsony hőmérsékleten, hanem a peremrendszerek szaporodásával is egyre fontosabb az emberi beavatkozás nélkül is megbízhatóan működő létesítmények fejlesztése. A tengerfenéken való megfelelő elhelyezés előnye lehet, hogy ott nem kell számolni a felszínen tapasztalható bizonyos hatásokkal, és földrajzilag is nagyobb rugalmasságot biztosíthatna a tengerpartoktól 200 kilométeren belül eső lakóhelyek (a Föld lakosságának nagyjából fele) és edge computing telepítések kiszolgálásában.
A technológiát a Microsoft már 2018-ban tesztelte Skócia partjainál, és elégedettnek tűnt az eredményekkel, amikor két év után kiemelte a tengerből a Northern Isles adatközpontot tartalmazó konténert. A világ első első ilyen jellegű, kereskedelmi szolgáltatását azonban az a kínai projekt valósíthatja meg, amit október közepén indítanak Sanghaj mellett, és olyan ügyfeleket fog kiszolgálni, mint a China Telecom és meg nem nevezett, állami tulajdonban működő MI-vállalat. A kapszulát a Highlander nevű, tengerészeti berendezéseket gyártó cég fejleszti építőipari cégekkel közösen – derül ki a South China Morning Post friss beszámolójából.
Hasznos lesz, de nem váltja meg a világot
A Highlander képviselője szerint a víz alatti műveleteknek "inherens előnyeik vannak", miközben az online szolgáltatások és a mesterséges intelligencia használata is hozzájárulna az ilyen létesítmények iránti kereslet ugrásszerű növekedéséhez. Az alternatív infrastruktúra kiépítésével egyelőre természetesen csak kísérleteznek, hiszen azok ökológiai hatása és kereskedelmi életképessége is kérdéses. A Microsoftnál például soha nem lett kereskedelmi forgalomba állított megoldás a próbaüzemből, ami az akkori közlemények alapján sikeresen befejeződött, mint ahogy a Highlander és mások is végeztek már kísérleteket a mostani programot megelőzően.
Az SCMP riportja szerint szerint jelentős műszaki kihívásokat és környezetvédelmi kihívásokat kell még leküzdeni, mielőtt bárhol tömegesen telepíthetnének víz alatti adatközpontokat, és Kínában a jelentős, 5-6 millió dolláros állami támogatás is hozzájárult a fejlesztésekhez. A Highlander mérnökei is a vártnál nehezebb feladatról beszélnek, legyen szó a szerverek szárazon tartásáról és a sós víz okozta korrózió elleni védelméről, vagy a vizek felmelegítéséről, ami kérdéseket vet fel a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásukról. Azt mindenesetre tudni lehet, hogy az új adatközpont a felhasznált energia 95 százaléka megújuló forrásokból nyeri majd.
Mint kiderült, az internetkapcsolat kiépítése egy tengeri adatközpont és a szárazföld között szintén összetettebb folyamat, mint a hagyományos szárazföldi szerverek esetében, miközben japán és amerikai egyetemi kutatók kutatói azt is megállapították, hogy a tenger alatti adatközpontok sebezhetőek lehetnek a vízen keresztül vezetett, hanghullámokat használó támadásokkal szemben. A megawattos tartományban működő létesítmények esetében a hőszennyezés problémáját is alaposabban kell tanulmányozni, így az új technológia valószínűleg nem váltja majd le a hagyományos adatközpontokat, de megtalálhatja a helyét bizonyos piaci szegmensekben.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak