Magasan az Egyesült Államok vezeti azt a listát, amelyet a Facebook a 2017 és 2020 között azonosított, megtévesztő külföldi befolyásolási műveletekről tett közzé múlt heti jelentésében, ráadásul a belföldről irányított hasonló kampányok célpontjai között is második Mianmar mögött. A Facebook szerint a 2020-as elnökválasztást megelőző évben az USA-t célzó, összehangolt és nem autentikus hálózati tevékenység egyik legfőbb forrásának éppen ezek a házon belülről irányított hadjáratok bizonyultak az Oroszországból és Iránból eredeztetettakciók mellett.

Az "összehangolt, nem autentikus magatartás" a jelentésben az olyan befolyásolási műveleteket takarja, amelyek hamis azonosságokra támaszkodnak, hogy megtévesszék a felhasználókat, és meghatározott stratégiai célok mentén manipulálják a nyilvános vitát. A Facebook 2016 után kezdte el szűrni az ilyen jellegű tevékenységet, amikor már az amerikai hírszerzés is arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a Donald Trump megválasztását segítő kampány részeként használta a platformot – ezt Moszkva akkor is és azóta is tagadja.

A Facebook statisztikája alapján az ilyen kampányok leggyakoribb forrása az azonosított hálózatok darabszámát tekintve Oroszország és Irán, ahonnan nem meglepő módon leginkább a külföldi beavatkozási kísérleteket származtatnak. A külföldi műveletek legfontosabb célpontjai a vizsgált időszakban Ukrajna, az Egyesült Királyság, Líbia és Szudán voltak az Egyesült Államok után, de a jelentésből az is kiderül, hogy 2017 óta a világszerte felfedezett és eltávolított hálózatok majdnem fele végzett belföldi dezinformációs tevékenységet.

Titkos fegyver lett a valódi felhasználókból

A közösségi hálózat biztonsági felelőse a riportot bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az ilyen befolyásolási kampányok kezdetben valamiféle elit sportágnak számítottak, és az országok egy kis csoportja vetett be erre irányuló technikákat, azonban az elmúlt évek során mind többen és többen szálltak be a játékba. A Reuters beszámolójából kiderül, hogy ugyanígy az USA-ban tapasztalt belföldi akciók mögött már politikai szereplők, PR- vagy konzultációs ügynökségek és médiaoldalak is megjelentek, bár ezek száma még relatíve alacsony.

A Facebook szerint a korábbi, nagy volumenű kampányok helyett ma inkább a kisebb, de sokkal jobban célzott műveletek dominálnak, mint ahogy a politikai tevékenységen túl egyre gyakoribbak a hasonlóan rosszhiszemű, de kereskedelmi célú befolyásolási próbálkozások is. Olyannyira, hogy jelenleg már a kizárólag anyagi haszonszerzésre hajtó csalók vannak többségben, köztük olyan formális marketingcégekkel, amelyek a szándékos megtévesztésen keresztül próbálnak üzletet csinálni a közösségi platformon.

A jelentésből kiderül, hogy maga a Facebook is arra számít, hogy egyre nehezebb dolog lesz időben felismerni a megtévesztő befolyásoló kampányokat, pontosabban azt, hogy mi tekinthető egy-egy ilyen kampány részének. A rosszindulatú szereplők ugyanis egyre inkább önálló személyeket (az akciókban tudatosan vagy öntudatlanul résztvevő embereket) használnak fel az autentikus megnyilvánulások és a manipuláció közötti határok elmosására. Ilyen hlózatokból a szolgáltató több mint 150-et távolított el 2017 óta.

A Facebook májusi jelentése itt érhető el PDF dokumentum formájában.