Kína összesen 31,8 milliárd jüanos (5 milliárd amerikai dollárnak megfelelő) befektetés keretei között építi fel első "szabadkereskedelmi adatkikötőjét" a másfél magyarországnyi népességű Kuangcsou (Kanton) város Nansa kerületében – számolt be róla a South China Morning Post. A lap az állami médiában megjelent híradásokra hivatkozva azoknak a törekvéseknek a részeként írja le az új programot, amelyeken keresztül Kína megalapozná a határokon keresztül zajló információáramlás magasabb szintű ellenőrzését.
A "Nansha International Data Free Trade Port" néven hivatkozott fejlesztést a helyi és állami kormányzatok is kulcsfontosságú digitális infrastrukturális beruházásként kezelik, amely a tenger alatti kábelek globális hálózatára csatlakozva a határokon átnyúló adatátviteli rendszer kísérleti projektje lenne, és ehhez kapcsolódóan új adatközpontokat, big data és MI ipari parkokat, illetve távközlési laborokat is magában foglalna majd a Gyöngy-folyó torkolata körüli Greater Bay Area kiszolgálására, támogatva a kereskedelmet és az offshore finanszírozást is.
Ez a terület Hongkongot, Makaót és kilenc kontinentális nagyvárost foglalja magában Kuangtung tartomány déli részén, és az ország három legfontosabb ipari és gazdasági központjának egyikévé fejlődött az elmúlt évtizedekben. Az öböl és az így kialakuló megaváros fejlesztését a kínai kormányzat stratégiai kérdésként kezeli, meghatározó szerepet tulajdonítva neki az innovációban is. A most bejelentett projekt jelentőségét innen nézve az adja, hogy az SCMP szerint általában is fontos szerepet fog játszani a Kína és a külvilág közötti adatcserében.
Csak annyi biztos, hogy nemsokára beindítják
Hongkong hagyományosan adatközponti csomópontnak számított a multinacionális vállalatok számára, amelyek ott üzemeltették szervereiket a szárazföldi műveletekből gyűjtött adatok kezelésére is. Az adatáramlás merev ellenőrzése és a kínai szabályozás közelmúltbeli változásai azonban, beleértve például az érzékeny adatok kötelező helyben történő tárolását vagy kockázatértékelését, változást hoznak ebben a gyakorlatban is. A "kínai GDPR-nek" is nevezett adatbiztonsági törvényről tavaly ősszel írtunk részletesebben.
A Nansa kerület helyi kormányzata csütörtökön írt alá együttműködési megállapodást a China Aviation Cloud nevű infrastruktúraszolgáltatóval és több bankkal a 4,5 négyzetkilométeres területre tervezett építkezések megkezdéséről. A "Nansha International Data Free Trade Port" a mostani elképzelések szerint 2025-ben állna majd üzembe. Az önkormányzat, mely a Greater Bay Area adatátviteli központtjává próbálja fejleszteni a kerületet, az SCMP riportja szerint ezen kívül is sorban adja át az új adatközpontokat.
Az adatszolgáltatásokba történő beruházásokat Peking is ösztönzi, összefüggésben a digitális infrastruktúra fejlesztésével. Bár a határokon átívelő adatforgalmat hagyományosan szigorúan ellenőrzik, a beszámolók felhívják rá a figyelmet, hogy Kína egy Új-Zélanddal és Szingapúrral közös digitális gazdaság partnerségi megállapodáshoz is csatlakozni akar, ami azonban megkövetelné részéről az információ szabad áramlásának biztosítását, némileg ellentmondva a be- és kiáramló adatok központi ellenőrzésének.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak