Tavaly 5 százalékkal nőtt a felvezetőgyártó berendezések globális értékesítése, tette közzé a napokban a SEMI. A félvezetőgyártókat is tömörítő iparági szövetség külön kiemelte, hogy az amerikai szankciók ellenére (amikhez Hollandia és Japán is csatlakozott), Kína továbbra is a legnagyobb vásárló.

A SEMI adatai szerint tavaly világszerte 107,6 milliárd dollár értékben adtak el csipgyártó berendezéseket, szemben a 2021-es 102,6 milliárd dollárral. Ez mutatja, hogy a félvezetőgyártók a világszerte érezhető infláció és gazdasági nehézségek ellenére továbbra is növelik gyártási kapacitásaikat. Azzal számolnak ugyanis, hogy a kulcsfontosságú felvevőpiacaik (pl. a nagy teljesítményű számítástechnika vagy az autóipar) igényei továbbra is dinamikusan bővülnek.

A gyártóberendezések iránti keresletet az is növelte, hogy a csipgyártók tudatosan elébe szerettek volna menni, hogy megismétlődjenek az ellátási láncnak azok a problémái, melyeket a pandémia alatt-után tapasztalhatott meg a piac. Emiatt még a használt gépekért is nagy volt a verseny.

Ázsia lassul, Európa és Amerika gyorsul

Az, hogy a gyártóberendezés-piac képes volt 5 százalékot nőni, azért nagy fegyvertény, mert a csipgyártás fellegvárában, Ázsiában jelentős visszaesés történt. A három legnagyobb csipgyártó-kapacitással rendelkező ország közül kettőben jelentősen bezuhantak a beruházások.

Kína továbbra is a legnagyobb annak ellenére, hogy 5 százalékkal kevesebbet költött gyártógépekre, mint egy évvel korábban. A SEMI a visszaesést egyértelműen az amerikai szankciókkal hozta összefüggésbe, pedig a Biden-kormány csak idén januárban állapodott meg a két legjelentősebb gyártóberendezés-szállító országgal, Hollandiával és Japánnal az embargóhoz való csatlakozásról.

Kína egyébként azóta ellentámadásba ment át, hívta fel a figyelmet a SEMI-jelentés kapcsán a The Register. A kínai kereskedelmi miniszter állítólag arra szólította fel Japánt, hogy a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint járjon el, és ne veszélyeztesse a globális ellátási láncok stabilitását. Peking azonban nem csak verbális intervencióval kísérletezik: szankciókkal fenyegette meg a Micron nevű amerikai csipgyártót, amelynek történetesen az egyik legfontosabb piaca épp Kína.

Tajvan viszont töretlenül fejleszt: éves alapon tavaly 8 százalékkal növelték az ott működő gyártók a beruházásaikat, így összességében 26,8 milliárdot költöttek gyártóberendezésekre, szemben a 2021-es 24,9 milliárddal.

A harmadik nagy játékos, Dél-Korea piaca viszont jelentősen, 18 százalékkal visszaesett: a 2021-es 25 milliárdról 21,5 milliárdra. Bár ennek okait a SEMI közleménye nem részletezi, összefügghet a memóriapiac zsugorodásával, ami súlyosan érinti például a Samsungot is.

De akkor honnan jön a globális piac plusz 5 százaléka? Mindenekelőtt Európából és az USA-ból. Az európai befektetések lenyűgöző mértékben, 93 százalékkal lőttek ki 2022-ben – és így sikerült elérni volumenben a kínai piac beruházásainak ötödét. Nagyot nőtt az észak-amerikai piac beruházási kedve is: az ottani gyártók tavaly 38 százalékkal költöttek többet berendezésekre, mint 2021-ben.

A SEMI adatai azt is mutatják, hogy míg az ostyafeldolgozó berendezések globális értékesítése 8 százalékkal nőtt, tokozó berendezésekből 19 százalékkal kevesebbet adtak el, mint egy évvel korábban. A tesztberendezések iránt szintén csökkent a kereslet 4 százalékkal.