Az Amazon Web Services egyik vezetője LinkedIn-posztban bírálta a Microsoft árazási gyakorlatát. Matt Garman értékesítésért és marketingért felelős alelnök azt kifogásolta, hogy a Microsoft többet számláz termékeiért, ha azokat ügyfelei nem az Azure-ban, hanem más felhőszolgáltatóknál futtatják.

Az ügy előzménye, hogy több európai felhőszolgáltató, köztük az OVHcloud és a Nextcloud az EU versenyjogi hatóságánál panasszal élt amiatt, hogy a Microsoft kevesebbet számláz azoknak az ügyfeleinek, akik a Windowst a Microsoft felhőjében futtatják, mint azoknak, akik valamelyik rivális szolgáltató adatközpontjait használják.

Akkor a Microsoft elébe ment a dolognak. Megelőzendő egy kétes kimenetelű vizsgálatot, májusban bejelentette, hogy módosítja az EU-s szolgáltatási irányelveit, ezzel párhuzamosan pedig az árazását is, de csak a kisebb, és kizárólag európai szolgáltatók esetében.
 

Matt Garman szerint ez csak kozmetikázása egy sokkal mélyebb problémának. A bejelentés ráadásul még egyértelműbbé teszi az amúgy is nyilvánvalót: a Microsoft licenceléssel kapcsolatos retorikája valójában beismerése annak, hogy a vállalat versenyellenes magatartást folytat. És ez el is sikkadt mindaddig, amíg az európai szolgáltatók fellépése nem irányította rá a figyelmet.

Jól jött egy független szakértő

Garmann véleménye alátámasztására belinkelte Steve Weber véleménycikkét is. A Berkeley Egyetemen tanító professzor, aki a szellemi tulajdon és az információtechnológia kapcsolatával és versenyre gyakorolt hatásával foglalkozik, a The Hill című lapban megjelent írásában úgy értékelte a Microsoft májusi bejelentését, hogy az "közel sem elég". Az nem tisztességes verseny, amikor valaki csak az általa kiválasztottakkal versenyez.

Weber szerint az összes felhőszolgáltatás esetében – mérettől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – meg kell szüntetni a diszkriminatív árképzést. Ez a versenyellenes magatartás (jelen esetben a Microsofté) ugyanis nemcsak a konkurensekre (GCP, AWS) hat, hanem az egész gazdaságra, hiszen minden ügyfél, amely nem vált Azure-ra, versenyhátrányba kerül. "Mi indokolhatja, hogy a licencelési gyakorlat módosítását a kis európai felhőszolgáltatókra korlátozzák? És miért kellene ezeket az elveket Európában alkalmazni, de másutt nem?" – tette fel a költői kérdést Weber.

Garman – Weber nyomán – szintén a kabarétréfa kategóriájába utalja a Microsoft lépését ("egyenlő pályák, egyenlő esélyek, én motorbiciklivel megyek"): visszásnak találja, hogy a Microsoft olyan gyakorlatot vezet be, amelyben a piaci versenybe rá kevésbé veszélyes szereplőknek előnyt biztosít.

Ennek nincs köze a fair licenceléshez, és az ügyfelek nem ezt akarják, véli az AWS-vezető, aki állítja: ügyfeleiktől gyakran hallják a panaszt, hogy a Microsoft diszkriminatív licencelési gyakorlata dollármilliókba kerül nekik, vagy elveszítik azt a szabadságukat, hogy azzal a szolgáltatóval dolgozzanak, amelyikkel szeretnének.

A vélemény nem egyedi, de a forrás és a közzététel érdekes

Nem a poszt tartalma az érdekes – Garman röviden és egyetértőleg összefoglalja Steve Weber gondolatmenetét –, hanem hogy kitől, milyen platformon és milyen hangnemben jelent meg. Mint a The Register felhívja a figyelmet: ritka, hogy egy AWS-vezető ilyen éles véleményt oszt meg a nyilvánosság előtt. Az AWS fegyelmezetten és szinte kizárólag blogján, esetleg az Amazon központi hírportálján kommunikál. Ráadásul ezek szinte soha nem foglalkoznak problémákkal, dilemmákkal és főleg nem a konkurensekkel, hanem a saját kínálat nagyszerűségének bemutatásával.

Garmannek persze igaza van, írja a brit lap, a Microsoft licencpolitikája komoly dilemma elé állítja a cégeket. A termékek akkor a legolcsóbbak, ha a felhasználók hosszabb távra elköteleződnek az Azure-ban történő futtatása mellett, amihez a Microsoft még kiterjesztett vagy menedzselt támogatást is ad. Azaz ha még ugyanennyiért is kínálna mondjuk Windowst az AWS-ben futáshoz, a plusz szolgáltatások révén olyan árelőnyt tudna nyújtani Azure-ban, amivel más szolgáltató nem tud versenyezni.

És az érem másik oldala: a Microsoft hozzáállása, hogy bizonyos speciális kínálattal kösse magához az ügyfeleket. Az Amazon például saját Linuxához, melyet mélyen integrált saját szolgáltatásaiba, ingyenes támogatást ad.

Meglehetősen visszás helyzet. Az AWS erőteljesen nyomta az európai IaaS-szolgáltatókat tömörítő a CISPE-t és a francia vállalati felhasználókat tömörítő, uniós szakmapolitikai kérdésekben kiemelkedően aktív Cigref nevű szervezetet (lényegében a francia Vezető Informatikusok Szövetsége), hogy menjen neki az EB-nél a Microsoft licencelési gyakorlatának. Abban azonban már korántsem ennyire segítőkész, hogy kiálljon a két szervezet tavaly megfogalmazott fair felhős lincencelési alapelvei mellett. (A 10 alapelvet megfogalmazó dokumentum magyarul innen tölthető le PDF-ben.)