Hamarosan arra kényszerülhet a Google (Alphabet), az Amazon, az Apple, a Meta és a Microsoft, hogy módosítsa alapvető üzleti gyakorlatát Európában. Az Európai Parlament ugyanis tegnap nyolcórányi vita után olyan piacszabályozási keretekben állapodott meg, amely jelentősen korlátozhatja a vállalatok lehetőségeit, számolt be a Reuters.

A vitára bocsátott szabályozási javaslatok Margrethe Vestager vesenyjogi biztostól származnak. Vestager szerint az EU csupán tisztességes piacokat szeretne a digitális világban is. A nagy kapuőr platformok azonban megakadályozták, hogy a vállalkozások és a fogyasztók élvezhessék a versenyképes digitális piacok előnyeit (a javaslat összefoglalóját itt tette közzé az EU).

Az EU-ban most mindenki nagyon pozitív

Úgy tűnik, a döntéssel sokan elégedettek. Az EU soros elnökségét adó Franciaország, amely a big tech cégek elleni küzdelem egyik élharcosa, tweetben jelentette be a megállapodást. Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa szintén a Twitteren üdvözölte a parlament döntését, mondván az tisztességes és nyitott digitális piacokat biztosít. Andreas Schwab német kereszténydemokrata EU-képviselő, aki a parlamenti vitát irányította, úgy összegezte a megállapodást, hogy lezárult a hosszú trösztellenes ügyek ideje, amelyek során a hatóságok rendre lemaradtak a nagy technológiai vállalatok mögött.

A parlament által elfogadott szabályok kifejezetten az ún. kapuőr platformokre vonatkoznak, melyek képesek ellenőrizni a felhasználók és más vállalakozások hozzáférését az adatokhoz és a szolgáltatásokhoz. Ilyen kapuőrnek minősülnek például az online közvetítő szolgáltatások, a közösségi hálózatok, a keresőmotorok, az operációs rendszerek, az online hirdetési szolgáltatások, a felhőalapú számítástechnika, a videómegosztó szolgáltatások, a webböngészők és a virtuális asszisztensek is.

A Digital Markets Actként (DMA) emlegetett szöveg értelmében a technológiai óriásoknak interoperábilissá kell tenniük üzenetküldő szolgáltatásaikat, és hozzáférést kell biztosítaniuk az üzleti felhasználóknak az adataikhoz. Az üzleti felhasználóknak lehetőségük lenne konkurens termékek és szolgáltatások népszerűsítésére egy-egy platformon, és a platformokon kívül is üzleteket köthetnének az ügyfelekkel. Azaz egyfajta "gatekeeper PSD2" lépne életbe.

Az új szabályozás megtiltja a hatálya alá eső vállalatoknak, hogy előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokéval szemben, illetve hogy megakadályozzák a felhasználókat az előre telepített szoftverek, alkalmazások eltávolításában (ez például a mobilgyártókat is érintheti).

A DMA minden olyan vállalatra vonatkozik majd, amelynek az európai piaci kapitalizációja eléri a 75 milliárd eurót, éves forgalma legalább 7,5 milliárd euró, havi felhasználóinak száma pedig legalább 45 millió.

A szabályszegőre váró büntetés még a GDPR-énél is brutálisabb: az éves globális forgalom 10 százalékáig terjedhet, de ha visszaesőről van szó, akár 20 százalékos bírsággal is számolhat az elmarasztalt cég.

Az érintett vállalatok: a felhasználóknak lesz rossz

Az Apple, amely elég intenzíven lobbizott a DMA elfogadása ellen, most is ugyanazokat az ellenérveket hozta fel, mint korábban: (1) a szabályozás egyes rendelkezései miatt a felhasználók szükségtelen adatvédelmi és biztonsági résekkel fognak szembesülni, (2) olyan szellemi tulajdont kell ingyen adni, aminek az előállításába a vállalat sokat fektetett.

Hasonlóan érvelt a Google is: természetesen messzemenően támogatják a DMA azon törekvéseit, melyek segítik a fogyasztói választási lehetőségeit és az interoperabilitást, DE... vannak olyan szabályok is, melyek az eredeti céllal szemben épp hogy csökkentik az innovációt és az európaiak választási lehetőségeit.

Annak idején a tervezettel egyébként nem csak az érintett vállalatok voltak elégedetlenek, hanem például az európia iparági szervezetek is. Az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége, a CISPE (Cloud Infrastructure Services Providers in Europe) egy tavaly őszi tanulmányában például még határozottab fellépést követelt, mert szerinte a DMA túlságosan megengedő a big techekkel szemben.

A Reuters azon melegében megszondázta a független véleményeket is. Nicolas Petit, a firenzei Európai Egyetemi Intézet versenyjogi professzora úgy látja, hogy az új szabályok a technológiai óriások aggodalmaival ellentétben éppen hogy fellendíthetik az innovációt, mivel közvetve az előfizetéseken vagy az eszközszintű monetizáción alapuló üzleti modelleket helyezi előtérbe.

Thomas Vinje, a brüsszeli Clifford Chance ügyvédi iroda partnere, aki a bírósági teremben is szembekerült ügyfeleit képviselve big techekkel, arra hívja fel a figyelmet, hogy a DMA érvényesítéséhez jóval nagyobb szakembergárdára lesz szükség, mint amivel a Bizottság számolt (eredetileg egy 80 fős csapat felállítását tervezték). A brüsszeli ügyvéd szerint ahhoz, hogy a DMA ne csak üres betű legyen, a végrehajtóinak rendelkezniük kell az ilyen vállalatokkal kapcsolatos technikai és iparági ismeretekkel és tapasztalatokkal.

A szintén brüsszeli Dechert ügyvédi iroda partnere, Alec Burnside pedig így összegezte az eredményt: a DMA nem tökéletes csodaszer, és a vállalatok meg is próbálják kicselezni. De Róma sem egy nap alatt épült – mondta biztatásul. A digitális gazdaság új szabályai az elkövetkező időszakban fognak kialakulni, amihez a DMA a nagyon fontos első lépés.