Az Európai Unió idén tavasszal vázolta fel azokat a kritériumokat, amelyek alapján kapuőrnek (gatekeeper) fognak minősíteni egyes digitális platformokat az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digitális Piacok Törvénye (Digital Markets Act, DMA) szabályozáscsomagban. Ennek egyik fő célja, hogy korlátozza a legnagyobb szolgáltatók piaci befolyását, és jelentősen szigorúbb lesz az Európai Unió eddigi versenyjogi gyakorlatainál.

A csomag arra kényszerítené ezeket a szinte kivétel nélkül amerikai szolgáltatókat, hogy alakítsák ét hagyományos üzleti modelljeiket, és biztosítsanak játékteret a magukhoz viszonyítva sokkal kisebb versenytársaknak. A DMA meghatározásában a tervek szerint kapuőrnek fog számítani minden olyan vállalat, amely legalább három uniós tagállamban alapvető online platformszolgáltatásokat nyújt, előző három pénzügyi évében 6,5 milliárd eurót meghaladó forgalmat generált az EU-ban, vagy az előző évben elérte a legalább 65 milliárd dolláros piaci kapitalizációt.

Az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége, a CISPE (Cloud Infrastructure Services Providers in Europe) frissen közzétett tanulmánya most arra hívja fel a figyelmet, hogy a szabályozástervezetnek külön is meg kellene céloznia a domináns felhőszolgáltatók lehetséges versenyellenes gyakorlatait. A jelentés egybevág mindazokkal a kritikákkal, amelyeket egyes uniós törvényhozók már megfogalmaztak a DMA kapcsán, és amelyek szerint az új szabályok túlságosan megengedők ezekkel a cégekkel szemben.

Mitől kapuőr egy kapuőr?

A szóban forgó nagyvállalatok sorát az Amazon Web Services (AWS) nyitja, amely az idei év második negyedévében is egyértelmű piacvezető volt, utána pedig a Microsoft Azure és a Google Cloud következik, megelőzve olyan szolgáltatókat, mint az IBM Cloud, az Alibaba Cloud, a Salesforce vagy az Oracle. A CISPE tanulmnya alapján a cloud infrastruktúra a DMA hatálya alá tartozhat ugyan, de ebben az esetben nem egyértelmű, hogy kiterjed-e az összes beszállítóra: a mostani formájában például úgy tűnik, hogy a Google Cloud nem minősül majd kapuőrnek, hasonlóan az IBM vagy Salesforce platformjához.

A CISPE anyagának elkészítéséhez 25 felhőszolgáltatásokat használó nagyvállalatot kérdeztek meg, közül pedig többen is olyan problémákról számoltak be, mint a tisztességtelen licencfeltételek, amelyek arra kényszerítik az ügyfeleket, hogy újra fizetniük kelljen a már birtokukban lévő szoftverek használatáért, amikor átköltöznek egy másik szolgáltatóhoz. A tanulmány készítői a Reuters riportjában megerősítették, hogy egyes piaci szereplők potenciális versenyellenes gyakorlatai magukban foglalhatják a tisztességtelen árképzési technikákat, vagy a migráció technikai megnehezítését is.

A válaszadók aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a szolgáltatók egyfajta árukapcsolással szoftvertermékeket kötnek össze saját felhőinfrastruktúrájukkal, hogy a rivális termékeket kevésbé vonzóvá vagy drágábbá tegyék. A hírügynökség erről az érintettek véleményére is kíváncsi lett volna, de a Google, az Oracle és az SAP nem kívánta kommentálni a CISPE jelentését, a Microsoft és az Amazon pedig nem válaszolt azonnal a megkeresésre.

Mint ismeretes, az uniós jogalkotók még a tagállamok képviselőivel is egyeztetéseket folytatnak a DMA tervezetéről, mielőtt az törvényerőre emelkedhetne, a tervek szerint legkorábban 2023-ban. A CISPE versenyellenes gyakorlatokról szóló elemzésé ezen az oldalon érhető el.