Az idei év első hat hónapjában 180 milliárd forintnyi árut pakoltunk a virtuális kosarakba. Ez 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A GKI Digital és az Árukereső.hu rendszeresen szondázza a hazai online kiskereskedelmi piacot. Az Online Kiskereskedelmi Index (OKI) idei harmadik felmérése elsősorban a marketingeszközök használatára fókuszált, de jó pár általános adatot és tendenciát is ki lehet olvasni a publikált jelentésből.

Még tart a lendület

A webáruházak tulajdonosai egyfajta aranykort éltek meg az elmúlt időszakban, hiszen a lakosság körében egyre elterjedtebbé vált az internethasználat, amire csak ráerősített az okostelefonok viharos elterjedése. Ennek megfelelően évről évre bővebb volt a megcélozható kör, és ez a forgalmi adatokon is meglátszott. Az eNet számításai alapján tavaly már a teljes hazai kiskereskedelmi volumen 6,2 százalékát tette ki az online értékesítés.

A friss OKI-felmérés arra jutott, hogy az év első felében nagyjából 180 milliárd forintot hagytunk a magyar webáruházakban, ami 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez természetesen még mindig bőven több, mint amennyivel a teljes kiskereskedelm bővülni képes, de a szakértők szerint már látszanak a telítődés jelei. Éppen ezért a használt marketingeszközök típusa, minősége és megfelelő aránya is egyre fontosabbá válik a piaci szereplők sikerében.

Az egy főre jutó éves online rendelésszám jelenleg 12 online vásárlás/év, az éves átlagos költés pedig megközelíti a 130 ezer forintot. Összehasonlításképp ez utóbbi érték a cseh piacon, egy vásárlóra vetítve meghaladja a 230 ezer forintnak megfelelő cseh koronát, miközben ott a rendelésszám is magasabb a magyar átlagnál. 

A felemás kereskedői hangulatot tükrözi a GKI Digital és az Árukereső online kiskereskedelmi indexe is, amely 2018 harmadik negyedévében, 2016-hoz hasonlóan kismértékben csökkent, miközben a tavalyi a harmadik negyedévre még pozitívabb hangulat volt a jellemző.

A nyomtatott hirdetéstől az influencerekig

Az internetes áruházak természetszerűleg az online marketing adta lehetőségekkel élnek a leginkább, ezek közül az ár-összehasonlító oldalakat szinte mindegyik igénybe veszi, de majdnem 90 százalékuknál a keresőoptimalizálást sem hagyják ki.  Ötből négyen a Google és a Facebook hirdetési platformjain igyekeznek kuncsaftokat találni, de elég markáns, több mint 60 százalékos az a tábor is, amelyik rendszeresen él az egyik legősibb eszközzel, a hírlevélküldés lehetőségével.

Egy érdekes kisebbséget alkotnak azok a webáruházak, amelyek offline felületeket is használnak boltjuk népszerűsítésére. Nagyjából minden harmadik internetes kereskedő használja a nyomtatott reklámokat, jellemzően azonban ezek a legnagyobb e-kereskedők, többek között a relatíve magas költségek miatt.

Már a hazai e-kereskedők is felismerték, hogy a vásárlók megtartásában és a legfiatalabb rétegek megszólításában egyre nagyobb szerephez jut a vásárló érdeklődését, információ-igényét kiszolgáló, a figyelmét lekötő tartalommarketing. A magyar piacon érdekelt webáruházak több mint fele (56%) már most is alkalmazza valamilyen módon ezeket az eszközöket, melyek közül a leggyakoribb a saját blog. Kisebb-nagyobb rendszerességgel frissülő rövid tartalmakat a kereskedők 25%-a publikál saját oldalán, de majdnem ugyanilyen aránnyal szerepel már a tartalommarketing egyik legújabb eleme, az infuencer marketing. Ennek lényege, hogy a webáruház szolgáltatásait és konkrét termékeit a saját közönségére véleményformáló hatással bíró, jellemzően fiatal blogger (vagy vlogger) mutatja be életszerű, valós körülmények között. A kutatás készítői szerint azonban ez utóbbi ugyanakkor még gyerekcipőben jár Magyarországon, így az együttműködések keretei, finanszírozási formái is kiforratlanok.

 

Piaci hírek

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.