A legfrissebb adatokat nézve kiváló egészségnek örvend az Alphabet. A Google anyavállalataként funkcionáló óriáscég tegnap hozta nyilvánosságra az első negyedéves üzleti számait [PDF], amelyek nemcsak erős dinamikát mutatnak, de kisebb-nagyobb mértékben a piaci várakozásokat is felülmúlták.

A januártól március végéig tartó periódus sztárja a nyereség sor volt. Az Alphabet nettó profitja ugyanis az egy évvel ezelőtt elért szűk 23,7 milliárd dollárról 34,5 milliárd fölé ugrott. Az éves alapon 46 százalékos növekedési ráta ugyanakkor csalóka, mivel a 8 milliárd dollár a kimutatott nyereségből a cég egyik külső befektetéséhez és nem az alaptevékenységéhez kötődik.

Az összbevételre sem lehet sok panasz. A negyedéves forgalom meghaladta a 90,2 milliárd dollárt, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tényadat ráadásul szemmel is látható mértékben múlja felül az elemzői konszenzusként előrejelzett 89,15 milliárdot.

Ugyanez a helyzet a működési eredménynél, ami várakozáson felül teljesítve 20 százalékot nőtt és 30,6 milliárdra jött ki. Az egészséges expanzióban nagy szerepe volt a Google cloudos üzletágának, amely a tavalyi 900 millió dollár után idén már közel 2,2 milliárd dolláros működési eredményt produkált.

Innentől lesz nehéz

A vállalat papírjai az alapvetően teljesen pozitív üzleti jelentésre csak mérsékelt árfolyamnövekedéssel reagáltak a tőzsdén, ami jelzi, hogy a jövőt illetően nincs meg a feltétlen befektetői bizalom. Ennek több oka is lehet, az egyik minden bizonnyal a Trump-adminisztráció által erőltetett vámháború, amely ugyan direktben kevéssé érinti a szolgáltatásfókuszú Alphabetet/Google-t, ám áttételesen nagyon is komoly hatása lehet.

Elég csak a két legnagyobb kínai e-kereskedelmi oldalt a Temut és a Sheint említeni. Ezek a cégek a Google hirdetési platformjának jelentős ügyfelei, a kínai árukra kivetett extrémnél is extrémebb adóterhek miatt viszont borítékolhatóan visszaesik majd a reklámvásárlási kedv. 

A cégcsoport másik komoly rizikófaktorát a Google ellen folyó antritröszt eljárások adják. A vállalatról az USA-ban tavaly nyáron állapította meg egy bíróság, hogy az online keresések terén visszaél monopol pozíciójával, néhány hete pedig egy másik eljárásban hasonló ítéletet született az online hirdetési technológiák tekintetében.

Utóbbi esetében még csak most fogják megállapítani a jogszerűtlen működés felszámolásához szükséges intézkedéseket, előbbinél viszont már ez megtörtént, és jelen állás szerint a Google-nek meg kellene szabadulnia a Chrome-tól. Erre nem lesz nehéz vevőt taláni, hiszen az 50 milliárd dollárra taksált böngészőre máris bejelentkezett az OpenAI, de élénk érdeklődést mutat a szintén MI-fejlesztésben érdekelt Perpexlity, sőt még az igazi őskövületnek számító Yahoo is.

Elemzők szerint a keresőóriás nincs jó helyzetben. A cég az összes versenyjogi eljárás kapcsán jelezte, hogy nem ért egyet a döntésekkel és folytatja a harcot. Hasonló, évtizedekkel korábbi ügyekben már az IBM és később a Microsoft is sikeresen akadályozta meg saját feldarabolását, ám ez a hosszadalmas jogi huzavona mindkét cég teljesítményére rányomta a bélyegét. Ennek fényében egyes szakértők már azt pedzegetik, hogy a Google talán jobban járna azzal, ha önként értékesítené a böngészőjét.