A héten újabb technológiai vállalat lépett a nyilvános részvénykibocsátás útjára. A Slack egészen különleges utat járt be, de az alapítók a tegnapi nappal már nyugodtan hátradőlhetnek, mivel nem valószínű, hogy anyagi gondjaik lesznek nyugdíjas éveikben.

Szétszedték a papírokat

Bár a tőzsdei bevezetéseknél igen ritka, hogy egy cég az IPO-t, azaz az elsődleges részvénykibocsátást átugorva egyből a parkettre ugrik, a Slack meglépte. Úgy tűnik, a másik renitenshez, a svéd Spotify-hoz hasonlóan nekik is bejött az egyszerűbb, de rizikósabb megoldás.

A részvényeket indulás előtt előzetesen 26 dolláros árra lőtték be, ám a kereskedés megkezdése után rögtön 38,5 dolláron kötötték az első üzleteket. A közel 50 százalékkal magasabb árszint a nap végéig is kitartott, így a Slack becsült piaci értéke jelenleg 24 milliárd dolláron áll.

A remek, ráadásul IPO nélküli nyitány meghozhatja a kedvet más technológiai cégeknek is a tőzsdére menetelhez, ugyanakkor a Slacknek bőven van teendője, ha huzamosabb időre el akarja nyerni az egyelőre rendkívül bizakodónak tűnő befektetők kegyeit.

Egy bukott játék mellékterméke

A csoportmunkához szükséges kommunikációs platformot biztosító Slack története meglehetősen érdekes. A program tulajdonképpen egy készülőfélben lévő játék üzenetküldő funkciójaként indult. A játék aztán sosem készült el, ám a fejlesztők meglátták a lehetőséget az önállóan funkcionáló csetprogramban.

A 2015 nyarán debütált szoftver azóta sok fejlesztésen van túl és elsősorban a technológiára fogékonyak, például programozók, mérnökök, szoftverfejlesztők között hódít. A januári adatok szerint az alkalmazást több mint 10 millióan használják napi szinten. Igaz, ezek jelentős része az ingyenes változatnál marad. A fizetős ügyfelek száma az elmúlt évben a másfélszeresére nőtt, de így is csak nagyjából 85 ezerre tehető ez az értékes tábor.

A cég az elmúlt évek során több körben is sikeresen tudott magához tőkét vonzani. A korai befektetők között volt például a híresen jól spekuláló Andreessen Horowitz is, aki olyan vállalkozásokban látott már a legelején fantáziát mint a Facebook, a Twitter és a Lyft. A Slack összességében 1,4 milliárd dollárt kalapozott össze, mielőtt a tőzsdei forrásbevonásig eljutott.

Nyilvános részvénytársaságként mostantól mindenki számára követhető lesz az üzleti eredményesség, amin bőven lesz mit javítani. A bevezetéshez szükséges dokumentációból kiderült, hogy tavaly 400 milliós bevétellel majdnem 140 milliós veszteséget sikerült összehozni. Igaz, a forgalom három éve még csak 100 millió környékén állt, azaz a dinamika egyelőre megvan.

Ami a pénzégetést illeti, az a gyorsan növő internetes vállalkozásoknál egyáltalán nem ritka, és a befektetők is egészen elnézőek tudnak lenni. Feltéve, hogy a felhasználói tábor folyamatosan képes növekedni. Az viszont talán még a türelmesebbeket is kicsit elbizonytalaníthatja, hogy a távlati tervekkel kapcsolatban a cégvezetés a veszteség "jelentős emelkedését" valószínűsíti.

Nehézsúlyú mezőny

A költségek növekedése minden bizonnyal azt szolgálja majd, hogy a Slack agresszíven tudja támadni azt a nagyvállalati ügyfélkört, amelynek kegyeiért többek között a Microsoft, a Google, vagy akár a Cisco is verseng a különböző kommunikációs és csoportmunkát támogató megoldásaival.

A Slack állítása szerint a Fortune 100 listán szereplő szervezetek kétharmadánál jelen van, ám ez valószínűleg úgy értendő, hogy ezen nagyvállalatoknál van néhány munkatárs, aki használja a platformjukat. A minden munkavállalóra kiterjedő, nagyvolumenű megállapodások megkötéséhez viszont meg kell győzni az informatikai vezetőket arról, hogy a Slack nem csupán egy geekek számára készült üzenőfal, hanem a megfelelő biztonsági és menedzsment funkciókkal ellátott, a jogszabályi megfelelősségnek maximálisan eleget tevő komplex, megbízható kollaborációs platform.