Pénteken érkezik Kisida Fumio japán miniszterelnök Kazasztánba, ahol három napon át öt közép-ázsiai ország vezetőivel tárgyal gazdasági együttműködési lehetőségekről, főleg dekarbonizációs és digitalizációs projektekről. A Nikkei értesülései szerint több mint 200 konkrét ügyletet jelentenek be, melyek megvalósulását 300 milliárd jen (kb. 2,1 milliárd dollár) állami támogatás segíti. Kisidát népes csapat, mintegy ötven cég képviselője kíséri el.

A projekt a The Japan Times szerint segítségnyújtás címén fut. Japán vállalatok állami támogatással beszállnak a térség országai digitális és a zöldenergia-alapú infrastruktúrájának fejlesztésébe. Emellett Tokió segít kiépíteni egy kereskedelmi útvonalat a Kaszpi-tengeren keresztül Közép-Ázsia és Európa között. Így a térség országai Oroszországot megkerülve érhetnék el az európai piacokat, ami gazdasági függetlenséget biztosítana számukra.

Az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztánt és Üzbegisztán – célpiacként is jelentős: összesen több mint 70 millió ember él a térségben. Ebből eddig főleg Oroszország és Kína profitált. Európával csak Kazahsztánnak van jelentősebb kapcsolata, de mind az öt ország legfontosabb gazdasági partnere Oroszország és Kína.

Már konkrétumok is vannak

A magyar sajtóban leginkább a Türk Államok Szervezete kapcsán felbukkanó országokban már több jelentős projekt tervezése is elindult. Az együttműködés egyik kiemelt témája, a szén-dioxid-mentesítés. Az Itochu és a Kawasaki Heavy Industries egy türkmén állami vállalattal közösen épít olyan üzemet, amelyben földgázból állítanak elő benzint. Az üzem olyan technológiával működik majd, amely csökkenti a földgáztermelésből származó metánkibocsátást.

Az IHI ipari vállalatcsoport (korábbi nevén Ishikawajima-Harima Heavy Industries) tanulmányt készít olyan erőművek kazahsztáni megvalósíthatóságáról, melyekben ammóniából állítanának elő szén-dioxid-mentes energiát. (A japán cégcsoport Malajziában és Indonéziában már a technológia értékesítésén dolgozik.)

A másik hangsúlyos terület a térség országainak digitalizációs fejlesztése. Ebben már korábban is jelentős szerepet vállaltak japán cégek. Az elsősorban afrikai fejlődő országokban fenntarthatósági és digitalizációs projektekkel foglakozó Toyota Tsusho és a NEC részt vett az üzbég távközlési hálózat fejlesztésében, most pedig jelentős adatközpont-fejlesztéseket terveznek az országban.

Állítólag még olyan projektekre is vevők lennének a térség országai, mint mesterséges intelligencia vezérelte közlekedési lámpák. A lapok szerint két japán cég, a Mitsui & Co. és a Komaihaltec erről tárgyal majd, de szó van szélenergiával működő intelligens városok fejlesztéséről is.

A személyi feltételek biztosítása érdekében képzési együttműködést is terveznek.

Jelentősek a kockázatok

Tokióban azzal is tisztában vannak, hogy régió befektetetési szempontból kockázatos. A japán NEXI (Nippon Export and Investment Insurance), amely nyolcfokozatú országkockázati besorolást használ, a gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Türkmenisztánt a legmagasabb, Üzbegisztánt és Kazahsztánt pedig a harmadik legmagasabb kategóriába sorolja.

A tokiói kormány ezért a támogatások mellett a kockázatok megosztásával is igyekszik ösztönözni a vállalatok közép-ázsiai aktivitását. Ennek része a NEXI öt évre kialakított 300 milliárd jenes hitelkerete, amelyből a térségbe exportáló, valamint az ott befektető japán vállalatok a kockázati biztosításaikat finanszírozhatják.

_{(Illusztráció: Google Earth)}