Az utóbbi kétszáz évben a gyártóipar fejlődése munkahelyeket teremtett. Manapság azonban, a mesterséges intelligencia vagy a robotok miatt, a gyártóipar többé már nem a munkahelyteremtés motorja – fogalmazott Jack Ma a New York-i Bloomberg Global Business Forumon tartott előadásában (fent a Bloomberg felvételén) . Az Alibaba Group Holding alapítója szerint ezt a szerepet a későbbiekben a szolgáltatóipar veszi át, legalábbis ott, ahol tudatosan elébe mennek az eseményeknek.

Kenjünk rá mindent a robotokra

A robotizáció és az élő munka emelkedő költségeinek viszonya egyre aktuálisabb téma. Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy már Kína sem a korlátlan és tetszőlegesen olcsó munkaerő országa: az ottani gyártóiparban dolgozók átlagos havi bérköltsége már partiban van a brazil bérekkel, és jóval magasabb a mexikói vagy indiai fizetéseknél.

Június végi adatok alapján a gyártóipari központnak számító Kuangtung és Hupej tartományokbana dolgozók 26 százaléka hagyta ott egy év alatt a munkahelyét, ami a 28 év alattak esetében még magasabb, 38 százalékos arányt mutat. A gyárak viszont nem költöznek az olcsóbb munkaerőt kínáló országokba, inkább befektetéseket eszközölnek a robotokba és az automatizált termelésbe.

Ezzel párhuzamosan sok politikus úgy tekint világszerte a gyártásra és a feldolgozóiparra, mint a munkahelyteremtő választási ígéretek beteljesítésének legfontosabb eszközére. Jelentős részben erre épül Donald Trump amerikai elnök "America First" programja, ami a külföldre szervezett gyártótevékenység hazaköltöztetését ígéri, de a feldolgozóipari munkahelyek idehaza is meghatározó szerepet kaptak a kormányzati jövőképben.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a valóban erős feldolgozóipari konjunktúra és a feldolgozóipar munkahelyteremtő képessége vagy munkaerőigénye nem mindenki szerint egymásból következő dolog. A technológia például a mezőgazdaságban is növeli a hatékonyságot, miközben radikálisan csökkenti a felszívott munkaerő létszámát, és az új belépőktől is másféle (akár informatikai jellegű) képességeket követel.

Szemléletváltás  az oktatásban

Jack Ma mindezekhez képest úgy látja, hogy a jelenlegi oktatási paradigma egyenesen ahhoz vezet majd, hogy a rendszerből kikerülő munkaerő jelentős része 30 éven belül elveszítse a megélhetését. Bizonyos feladatokban ugyanis a gépek már egyértelműen jobbak az embereknél – ellenben ahol kreatív, innovatív gondolkodásra nevelik a gyerekeket, ott az emberi munkaerő az új feltételek mellett is releváns marad.

A mestreséges intelligencia és a robotizáció a megfelelő esetben nem kiváltja, hanem kiegészíti az emberi kompetenciát, ami természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha az emberi kompetencia tovább terjed a könnyen automatizálható tevékenységeknél. Ez Jack Ma szavaival azt jelenti, hogy a technológia nyilvánvalóan megszüntet egy nagy csomó munkahelyet, de teremt is helyettük újakat: a kérdés az, hogy készen állunk-e, kvalifikáltak vagyunk-e ezeknek az új feladatoknak az elvégzésére. (Ebből a szempontból a jelenlegi, negyedik ipari forradalom is különbözik az előzőektől: a megszűnőben lévő állások helyett most is születnek újak, azonban most először fordul elő, hogy az új munkahelyek elfoglalása nem lehetséges a korábbi képességekel.)

Az Alibaba első embere szerint a gyártóiparban sincs már értelme "made in China" vagy "made in America" termékekről beszélni, helyette itt a "made in Internet" fogalma. Az új évszázad gazdasági fejlődését az internet alapú technológiákra támaszkodó kisvállalkozások jelentik, amelyek szélesebb, akár globális elérésre tesznek szert a digitális gazdaságban.

Kína és az USA majd megoldja

Az Alibaba például úgy ígér egymillió új munkahelyet az Egyesült Államokban, hogy a befektetők alapértelmezett piactereként pozicionálja magát, hozzásegítve az amerikai kisvállalkozásokat, hogy eligazodjanak és kereskedjenek a kínai piacon – ahol a dotkom birodalom saját adatai alapján már 30 millió munkahely épül közvetve az Alibaba szolgáltatásaira.

Ez utóbbi kapcsán Ma a konferencia után adott videointerjúban a kínai-amerikai viszonyra is kitért, ami Donald Trump beiktatása óta egy hullámvasúthoz hasonlít. Szerinte az ilyen kakaskodás két szuperhatalom viszonyának a velejárója, de valóban ez az a reláció, ami kritikus fontosságú a következő teljes évszázadára néve, és amiben a látszat ellenére folyamatos előrelépések tapasztalhatók.

Ahogy a digitalizáció ütemét is a szakemberhiány lassítja, úgy a jelenlegi oktatási rendszer a jövő munkahelyi vagy üzleti realitására sincs felkészülve. Itt mások is az olyan képességeket szokták emlegetni, mint a kreativitás vagy az algoritmizálás, amelyek egyszerűen testidegenek a létező képzési rendszerek jelentős részében.

A technológia veszélyeit egyébként az Alibaba alapítója is látja, bár sokkal optimistább, mint mondjuk a harmadik világháború lehetőségeit tárgyaló Elon Musk. Ezt Ma "realista optimizmusnak" nevezi: szerinte is óvatosnak kell lennünk, hiszen a technológiai fejlődés korábban már világháborúk hajtóanyaga volt, de a gépek hatalomátvételét hülyeségnek tartja az utánozhatatlan emberi minőségek miatt, és reméli, hogy a harmadik világháborút a szegénység, a betegségek és a környezetszennyezés ellen vívjuk majd.

Jack Ma 46,3 milliárdos vagyonával éppen a világ tizennegyedik leggazdagabb embere a Bloomberg dollármilliárdosokról szóló aktuális listája szerint, potom 200 millióval lemaradva a Google-alapító Sergey Brin mögött. Ez nyilván nem jelenti, hogy a jövőbe látna, de azért eddigi karrierje során már bizonyította, hogy van némi érzéke a digitalizációs trendekhez – amelyeket mostanában már nem csak használ, hanem maga is alakít.