Most már egyértelmű: IT-biztonságban izraeliek az 'brit tudósok'. Egy egyetemi kutatócsapat most bebizonyította, hogy akár a számítógépek ventilátorán keresztül is szivároghat adat.
Hirdetés
 

Elképesztőbbnél elképesztőbb adatszivárgási lehetőségeket fedeznek fel egymás után sorozatban a Ben Gurion Egyetem kiberbiztonsági kutatóközpontjában. (Az intézet legutóbbi felfedezéseiről itt számoltunk be.)

A Negevben működő egyetem kutatóközpontja elsősorban olyan lehetséges biztonsági problémák felderítésével foglalkozik, melyek alkalmasak a hálózatoktól elszigetelten működő (air-gapped vagy légréssel elválasztott) számítógépek támadására, azokról adatok illegális kinyerésére. Bár az ilyen támadások valószínűsége bonyolultságuk és a magas kockázatok miatt alacsony, mégis fontos ez a kutatási terület. Kutatóintézetekben, kormányzati és védelmi szervezeteknél gyakran használnak ilyen gépeket érzékeny adatok, minősített fájlok vagy szellemi tulajdon tárolására.

A kiberbiztonsági kutatóközpont vezetője, Mordechai Guri csapatával minden olyan innovatív lehetőséget megvizsgál, amivel egy ilyen gépről észrevétlenül lehet adatokat kinyerni. Legutóbbi felfedezésük például az volt, hogy a képernyő fényerejének változásaiból is lehet visszanyerni adatokat.

A számítógép ventilátora is csacsog

A közelmúltban publikálták azt a tanulmányukat, mellyel bizonyították: a gépek ventilátorának rezgése is szivárogtathat értékes adatokat. Persze azért ezt sem olyan egyszerű kivitelezni. De Guriék feladata nem az, hogy mérlegeljék egy támadás valószínűségét, hanem csak annak eldöntése, hogy lehetséges-e.

A csapat módszeresen végigment egy számítógép összes ventilátorán (processzor, grafikus kártya, tápegység stb.), és megvizsgálta, hogy azok milyen jellegű rezgéseket generálnak. Az eredmény az volt, hogy ha egy nagyon egyszerű rosszindulatú kódot juttat be valaki a gépre, amellyel képes szabályozni a ventilátorok forgási sebebességét, akkor kódolásra alkalmas rezgéseket tud kelteni velük. A rezgésekbe kódolt információt az elszigetelt gép környezete továbbíthatja, például annak az asztalnak lapja, amin a számítógépet elhelyezték.

A rezgéseket akár egy modern okostelefon gyorsulásmérő szenzorával is lehet rögzíteni, és már csak vissza kell fejteni a rezgés mintázatába kódolt információkat. A támadónak akkor van egyszerűbb dolga, ha fizikailag a légréses rendszer közelébe tud jutni. Elég, ha leteszi az okostelefonját a gép asztalának lapjára (lásd a videót), az pedig onnan összegyűjti a rezgéseket.
 


Ha nincs lehetőség az elszigetelt rendszer közelébe jutni, akkor a támadóknak be kell iktatniuk egy újabb lépést. Meg kell fertőzniük egy káros programmal a rendszert kezelő alkalmazottak valamelyikének telefonját, hogy azon keresztül jussanak ki a kódolt információk a támadókhoz. Ez azonban már lényegesen egyszerűbb feladat, többek között azért, mert a gyorsulásmérő szenzort bármely alkalmazás elérheti a felhasználó engedélye nélkül.

Lehetséges – mégsem valószínű

Az AiR-ViBeR-nek elkeresztelt technikának van egy gyenge pontja: nagyon lassú az adatok továbbítása. Mint Guri nyilatkozta, ez az eddigi leglassabb extrém adatszivárogtató módszer, amit felfedeztek az utóbbi években, sebessége még a másodpercenként egy bitet sem éri el.

Éppen ezért maguk a kutatók sem tartják valószínűnek, hogy a módszert valaha is ki fogják használni kiberbűnözők, kémek. Az idő ugyanis komoly kockázati eleme az ilyen támadásoknak, ezért az elkövetők valószínűleg olyan technikát részesítenek előnybe, amivel gyorsabban hozzájuthatnak a megszerzendő információhoz.

Mindezzel együtt nem volt haszontalan a kutatás – véli a ZDNet. Az elszigetelt rendszerek üzemeltetőinek ugyanis minden potenciális kockázatot kezelni kell.

Biztonság

Ugyanannyit vagy még többet is dolgozhat, aki az MI-től remél könnyebbséget

Miközben sok helyen azon görcsölnek, hogy mivel vehetnék rá az alkalmazottakat a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használatára, egy friss kutatás ismét bemutatta, hogy a dolog milyen könnyen sülhet el visszafelé.
 
Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.