Jelenleg a hazai lakosság közel harmada használ valamilyen okosotthon megoldást, további 40 százalék pedig elméletben nyitott az ilyen eszközök beszerzésére – derül ki a Reacty Digital még tavaly végzett reprezentatív felmérésének most publikált jelentéséből.

A válaszok alapján a kutatócég arra jutott, hogy ugyan ezek a megoldások egyre elterjedtebbek Magyarországon, ám ez részben annak tulajdonítható, hogy egyre több háztartási eszközbe telepítenek olyan kommunikációs protokollt, amivel az már okoseszköznek számít, ám a vásárló ezt nem feltétlenül igényli, és gyakran nem is használja ki.

Egy fecske nem csinál okosotthont

A 18-79 éves magyar lakosság harmadának van valamilyen okosotthon eszköze, többségüknek maximum 3 darab. Attól még, hogy használ valaki ilyen háztartási megoldást, nem feltétlenül érzi a lakását, házát okosotthonnak: saját megítélés alapján a magyar lakosság 5 százaléka él okosotthonban.

Forrás: Reacty Digital

A legelterjedtebb technológia az okos TV, az okosotthon eszközökkel rendelkezők háromnegyedének van.  A használók negyede robotporszívóval, ötöde-ötöde okos világítással, fűtéssel és/vagy valamilyen biztonságtechnikai eszközzel rendelkezik. Bár ezek a háztartás minden tagja által használt vagy használható megoldások, a férfiak és a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban vásárolnak ilyen eszközöket, mint mások.

Aki alkalmaz a háztartásában okosotthon megoldást, annak jórészt bevált ez a technológiai újítás, szereti és elégedett vele, főként azért, mert könnyű azt kezelni. Több mint felük említette pozitívumként, hogy megkönnyíti az életét, és felük szereti kifejezetten azt, hogy távolról is irányítható az eszköz. Ezek a kényelmi szempontok fontosabbak a használóknak, mint az energiahatékonyság.

Drága és veszélyes

A megkérdezettek bő kétharmada (68%) nem használ okosotthon megoldást, de 40 százalékuk nyitott arra, hogy a jövőben így tegyen. Ők leginkább robotporszívóra, okos világításra, fűtésre és tévére vágynak, de azokat főként a magas áruk miatt nem vásárolták (még) meg. A vásárlásra nyitottak tizedénél, a teljesen elzárkózók ötödénél jelennek meg biztonsági aggályok a hálózatra csatlakoztatható megoldások kapcsán.

Akinek nincsen okosotthon eszköze, az szkeptikus annak biztonságosságát illetően. A nem használók fele úgy véli, hogy az eszköz hálózatán keresztül megfigyelhetnék őket. Hasonlóan magas arányban vannak viszont azok is, akik úgy gondolják, hogy egyszerű átlagemberként nem jelentenek célpontot a kibertámadások elkövetői számára. Harmaduk ért egyet azzal az állítással, hogy a hálózaton keresztül átvehetik az irányítást az otthonuk felett és akár bűnözők is behatolhatnának hozzájuk.

A kutatási összefoglaló szerint ugyanezek a vélemények az okosotthon technológiát használók körében is megjelennek, de sokkal kisebb arányban. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy mindkét csoportban magas a bizonytalanság az okos megoldások biztonságos működését illetően – ez utalhat a kiberbiztonsággal kapcsolatos alacsony tudásszintre is. A használóknak mindössze negyede gondolja határozottan azt, hogy biztonságban vannak az adatai, vagy hogy betörésbiztosak lennének ezek a rendszerek.