A brit kormány hétfőn jelentette be a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázását célzó cselekvési tervét, a melynek teljes körű alkalmazásától évi 1,5 százalékos termelékenységnövekedést vár akár 47 milliárd fontos (közel 23 billió forintnak megfelelő) többlet mellett. Keir Starmer miniszterelnök tájékoztatása szerint a kabinet továbbviszi Matt Clifford technológiai befektető mind az 50 ajánlását, amit egy tavaly nyáron bejelentett felülvizsgálat keretei között tárt a munkáspárti vezetés elé.

Ezek között szerepel például az "MI növekedési zónák" létrehozása az adatközpontok építését felgyorsító, egyszerűsített tervezési folyamatok mellett; az ország számítási kapacitásának növelése egy új MI-szuperszámítógéppel; illetve egy új nemzeti adattár létrehozása a publikus információ értékének felszabadítására a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekben.

Három vállalattal (Vantage Data Centers, Nscale, Kyndryl) összesen 14 milliárd font értékű beruházásról tárgyalnak a helyi MI-infrastruktúra kiépítéséhez, miközben korábban több amerikai technológiai cég már tavaly kifejezte szándékát az Egyesült Királyságban működő adatközpontok bővítésére. Ahogy azonban a The Register beszámolójából kiderül, a gazdasági fellendülést ösztönző elképzelésekből egyelőre hiányzik a megoldás a bővülő adatközponti infrastruktúra áramellátására.

A cselekvési tervben hivatkozott "MI növekedési zónák" elvileg "jobb hozzáférést biztosítanak az energiahálózatokhoz” is, de az állami hálózatüzemeltető már enélkül is 500 százalékos növekedésre számít az adatközpontok fogyasztásában a következő évtizedre, a szükségszerű drágulást pedig összefüggésbe helyezi, hogy az Institute of Economic Affairs adatai alapján a brit iparienergia-árak már most is a legmagasabbak a világon.

Lehet, hogy csak integetni tudnak majd az MI-hajónak

Bár a kormány létrehoz egy "MI Energia Tanácsot" is az illetékes miniszterek vezetésével, a The Register szerint az elmúlt években a helyi hatóságok a szűk kapacitásokra hivatkozva többször is elutasítottak adatközpontok építését célzó terveket, ami némileg ellentmond a fenti elképzeléseknek. A cikkben megszólaló elemző arra is figyelmeztet, hogy az adatközpontok építése önmagában még nem feltétlenül vezet az MI felhasználásának bővüléséhez: a közszolgáltatások esetében például nem egyértelmű, hogy ezek milyen gyorsan implementálhatók, így a technológia hatása is könnyen elmaradhat a várakozásoktól.

Különösen, ha a közszféra költségvetésének szigorítása miatt az egyes szervezetek minél hamarabb, de meglévő támpontok nélkül akarják realizálni a kilátásba helyezett előnyöket a további befektetések igazolására. A szuperszámítógépes ötlet kapcsán azt is megjegyzik, hogy az új munkáspárt kormány egyik első intézkedése volt az Edinburgh-i Egyetem 800 millió font értékű, exaszintű szuperszámítógép-projektjének elkaszálása, most pedig egyből húszszorosára növelné a publikus hazai számítási kapacitást.

Érdemes megjegyezni, hogy a briteknél már az előző kormány is 10 évre szóló tervet lobogtatott az ország MI-szuperhatalommá fejlesztésére, és most Starmer is azt ígéri, hogy az újabb terv a világ vezető pozíciójába fogja emelni az országot a mesterséges intelligencia területén. Ezzel szemben az amerikai és kínai dominanciára jellemző, hogy az eddigi brit sikertörténetek is jellemzően külföldi cégeket gazdagítanak, a lap pedig a Canalys piackutató alapítóját idézi, aki szerint a régió irodai dolgozói eddig is fejenként havi 100 eurós "adót" fizettek az amerikai technológiai szolgáltatóknak, és az MI felfutásával annál is többet fognak.