Az induló IT-cégek közül leginkább azok számíthatnak befektetőkre, amelyek a dolgok internetében utaznak.

A távközlési és technológiai nagyvállalatok 2011-2015. között 30 milliárd dollárt meghaladó összeget költöttek a dolgok internetével (IoT) összefüggő startupos felvásárlásokra, illetve az ilyen profilú cégekbe való beszállásra. Ez derül ki a londoni székhelyű elemző cég, az Ovum legfrissebb összeállításából.

A felvásárlók tavaly voltak a legaktívabbak 

A vizsgált időszak elején még meglehetősen visszafogottak voltak a befektetők, a két területen együttvéve nem bonyolítottak 7 ügyletnél többet. A boom 2013-tól kezdődött, abban az évben főleg a beszállások érdekelték a tőkét, 11 IoT startup jutott számottevő külső forráshoz. Annak az évnek a nyarán a legnagyobb figyelmet a fitness karkötőket és egyéb egészségügyi eszközöket fejlesztő Fitbit vonta magára. A startup cég az eredetileg tervezett 30 millió dollár helyett végül 43 millió dolláros tőkeinjekciót kapott olyan nagy nevek jóvoltából, mint az amerikai processzorgyártó Qualcomm, a német szoftveróriás SAP és a japán távközlési nagyvállalat, a Softbank. Mindez nem véletlen, hiszen szabadidős sportok teljesítményét mérő eszközök az utóbbi évek egyik leglátványosabban fellendülő piacának bizonyulnak.

 

A felvásárlások (piros) és a tőkebefektetések (kék) alakulása az elmúlt öt évben (Forrás: Ovum)

 

A felvásárlásokra pedig igazából tavaly jött meg a befektetők étvágya, vagy akkor találtak nagyobb számban vonzó startupokat. Az összesítés szerint 2015-ben 19 olyan induló vállalkozás talált új gazdára, amely a dolgok internetével összefüggő termékkel, vagy szolgáltatással hívta fel magára a figyelmet. Ez valószínűleg azzal is összefügg, hogy az IoT - a megannyi jogi és egyéb bizonytalanság ellenére - ma már rendkívül fontos fejlődési területnek számít. Annyira, hogy a kellő tőkével rendelkező nagyvállalatoknak egyre inkább megéri készen megvenni a tudást, mint hosszú éveket a kifejlesztésére fordítani.      

Kik nyúltak leginkább a zsebükbe, és kik voltak a legnagyobb prédák?

Az Ovum "befektetési nyomkövető" rendszerének a kimutatása a szóban forgó időszakban 76 felvásárlási, illetve beszálló ügyletet regisztrált nyolc különféle szektorban, beleértve az IT-szolgáltatásokat, a viselhető eszközökét és a hálózatba kötött autókét. A legnagyobb egyedi összeget 16,7 milliárd dollárt az Intel költötte el tavaly decemberben az Altera megvételére, de a Verizon, a Google és a Qualcomm is nyélbe ütött egyenként legalább egy, egymilliárd dollárt meghaladó értékű felvásárlást.   

A múlt évben azért az egyéb befektetési formákat sem hanyagolták a nagy cégek. A legnagyobb ilyen jellegű ügyletet az eszközök hálózatba kötéséhez szükséges ultra-keskenysávú hálózatokkal foglalkozó Sigfox bonyolíthatta le. A franciaországi székhelyű társaság 115 millió dollárnyi befektetéshez jutott egy olyan nemzetközi távközlési csoportosulás jóvoltából, amelyben egyebek mellett a spanyol Telefonica, a japán NTT Docomo és a dél-koreai SK Telecom befektetési alapjai vesznek részt.

Szakértők szerint azonban ma még nem a telekom szektor az, amely a legtöbb pénzt költi az IoT szektorra, hanem az olyan technológiai óriások, mint az Intel, a Qualcomm és a Google. Köszönhetik mindezt a tisztességes tőkével felruházott befektetési alapjainak és a kulcsfontosságú innovációs ökoszisztémákhoz való közelségüknek, ami abban is segít, hogy időben felismerjék és megszerezzék az igazán tehetséges startupokat.   

Megjött a távközlési cégek étvágya is

Ugyanakkor a távközlési nagyvállalatok is egyre aktívabbá válnak ezen a téren, egyre többen hoznak létre saját befektetési alapot, illetve startup inkubációt, és igyekeznek felvásárlásokkal is támogatni stratégiájukat. Az Ovum példaként erre a Verizon 2012-es ügyletét említi, az amerikai vállalat akkor vette meg a telematikai szolgáltatásokkal foglalkozó Hughes Telematicsot, vagy ezek sorában említendő a Vodafone 2015-ös tranzakciója, amikor megvásárolta a Cobrát, amely hálózatos autókkal összefüggő szolgáltatásokat nyújt.

Piaci hírek

Memóriaárak az egekben – gyártók árfolyama a padlón?!

Micron, SanDisk, Western Digital... Egyes gyártók papírjait még az extrán pozitív eredményjelentésük sem mentette meg.
 
Nincs egy új, "alapértelmezett" platform a VMware mellett, helyett; az informatikai vezetők egy, a korábbinál jelentősen összetettebb döntési helyzetben találják magukat 2026-ban. Cikkünk arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségek közül választhatnak a CIO-k.

a melléklet támogatója az EURO ONE

Hirdetés

HPE Morpheus VM Essentials: a virtualizáció arany középútja

Minden, amire valóban szükség van, ügyfélbarát licenceléssel és HPE támogatással - a virtualizációs feladatok teljes életciklusát végigkíséri az EURO ONE Számítástástechnikai Zrt.

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.