Az induló IT-cégek közül leginkább azok számíthatnak befektetőkre, amelyek a dolgok internetében utaznak.
Hirdetés
 

A távközlési és technológiai nagyvállalatok 2011-2015. között 30 milliárd dollárt meghaladó összeget költöttek a dolgok internetével (IoT) összefüggő startupos felvásárlásokra, illetve az ilyen profilú cégekbe való beszállásra. Ez derül ki a londoni székhelyű elemző cég, az Ovum legfrissebb összeállításából.

A felvásárlók tavaly voltak a legaktívabbak 

A vizsgált időszak elején még meglehetősen visszafogottak voltak a befektetők, a két területen együttvéve nem bonyolítottak 7 ügyletnél többet. A boom 2013-tól kezdődött, abban az évben főleg a beszállások érdekelték a tőkét, 11 IoT startup jutott számottevő külső forráshoz. Annak az évnek a nyarán a legnagyobb figyelmet a fitness karkötőket és egyéb egészségügyi eszközöket fejlesztő Fitbit vonta magára. A startup cég az eredetileg tervezett 30 millió dollár helyett végül 43 millió dolláros tőkeinjekciót kapott olyan nagy nevek jóvoltából, mint az amerikai processzorgyártó Qualcomm, a német szoftveróriás SAP és a japán távközlési nagyvállalat, a Softbank. Mindez nem véletlen, hiszen szabadidős sportok teljesítményét mérő eszközök az utóbbi évek egyik leglátványosabban fellendülő piacának bizonyulnak.

 

A felvásárlások (piros) és a tőkebefektetések (kék) alakulása az elmúlt öt évben (Forrás: Ovum)

 

A felvásárlásokra pedig igazából tavaly jött meg a befektetők étvágya, vagy akkor találtak nagyobb számban vonzó startupokat. Az összesítés szerint 2015-ben 19 olyan induló vállalkozás talált új gazdára, amely a dolgok internetével összefüggő termékkel, vagy szolgáltatással hívta fel magára a figyelmet. Ez valószínűleg azzal is összefügg, hogy az IoT - a megannyi jogi és egyéb bizonytalanság ellenére - ma már rendkívül fontos fejlődési területnek számít. Annyira, hogy a kellő tőkével rendelkező nagyvállalatoknak egyre inkább megéri készen megvenni a tudást, mint hosszú éveket a kifejlesztésére fordítani.      

Kik nyúltak leginkább a zsebükbe, és kik voltak a legnagyobb prédák?

Az Ovum "befektetési nyomkövető" rendszerének a kimutatása a szóban forgó időszakban 76 felvásárlási, illetve beszálló ügyletet regisztrált nyolc különféle szektorban, beleértve az IT-szolgáltatásokat, a viselhető eszközökét és a hálózatba kötött autókét. A legnagyobb egyedi összeget 16,7 milliárd dollárt az Intel költötte el tavaly decemberben az Altera megvételére, de a Verizon, a Google és a Qualcomm is nyélbe ütött egyenként legalább egy, egymilliárd dollárt meghaladó értékű felvásárlást.   

A múlt évben azért az egyéb befektetési formákat sem hanyagolták a nagy cégek. A legnagyobb ilyen jellegű ügyletet az eszközök hálózatba kötéséhez szükséges ultra-keskenysávú hálózatokkal foglalkozó Sigfox bonyolíthatta le. A franciaországi székhelyű társaság 115 millió dollárnyi befektetéshez jutott egy olyan nemzetközi távközlési csoportosulás jóvoltából, amelyben egyebek mellett a spanyol Telefonica, a japán NTT Docomo és a dél-koreai SK Telecom befektetési alapjai vesznek részt.

Szakértők szerint azonban ma még nem a telekom szektor az, amely a legtöbb pénzt költi az IoT szektorra, hanem az olyan technológiai óriások, mint az Intel, a Qualcomm és a Google. Köszönhetik mindezt a tisztességes tőkével felruházott befektetési alapjainak és a kulcsfontosságú innovációs ökoszisztémákhoz való közelségüknek, ami abban is segít, hogy időben felismerjék és megszerezzék az igazán tehetséges startupokat.   

Megjött a távközlési cégek étvágya is

Ugyanakkor a távközlési nagyvállalatok is egyre aktívabbá válnak ezen a téren, egyre többen hoznak létre saját befektetési alapot, illetve startup inkubációt, és igyekeznek felvásárlásokkal is támogatni stratégiájukat. Az Ovum példaként erre a Verizon 2012-es ügyletét említi, az amerikai vállalat akkor vette meg a telematikai szolgáltatásokkal foglalkozó Hughes Telematicsot, vagy ezek sorában említendő a Vodafone 2015-ös tranzakciója, amikor megvásárolta a Cobrát, amely hálózatos autókkal összefüggő szolgáltatásokat nyújt.

Piaci hírek

Vodafone-t cserélt Yettelre a magyar állam

A 4iG viszont az Antenna Hungárián keresztül immár a Vodafone 70,5 százalékát birtokolja.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

Felderítés nélkül csatába menni – nagyjából ehhez hasonlítható az automatizált rendszereket nélkülöző kibervédelem. A mesterséges intelligencia mindkét oldalon beszállt a küzdelembe.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.