A távközlési és technológiai nagyvállalatok 2011-2015. között 30 milliárd dollárt meghaladó összeget költöttek a dolgok internetével (IoT) összefüggő startupos felvásárlásokra, illetve az ilyen profilú cégekbe való beszállásra. Ez derül ki a londoni székhelyű elemző cég, az Ovum legfrissebb összeállításából.
A felvásárlók tavaly voltak a legaktívabbak
A vizsgált időszak elején még meglehetősen visszafogottak voltak a befektetők, a két területen együttvéve nem bonyolítottak 7 ügyletnél többet. A boom 2013-tól kezdődött, abban az évben főleg a beszállások érdekelték a tőkét, 11 IoT startup jutott számottevő külső forráshoz. Annak az évnek a nyarán a legnagyobb figyelmet a fitness karkötőket és egyéb egészségügyi eszközöket fejlesztő Fitbit vonta magára. A startup cég az eredetileg tervezett 30 millió dollár helyett végül 43 millió dolláros tőkeinjekciót kapott olyan nagy nevek jóvoltából, mint az amerikai processzorgyártó Qualcomm, a német szoftveróriás SAP és a japán távközlési nagyvállalat, a Softbank. Mindez nem véletlen, hiszen szabadidős sportok teljesítményét mérő eszközök az utóbbi évek egyik leglátványosabban fellendülő piacának bizonyulnak.
.jpg)
A felvásárlások (piros) és a tőkebefektetések (kék) alakulása az elmúlt öt évben (Forrás: Ovum)
A felvásárlásokra pedig igazából tavaly jött meg a befektetők étvágya, vagy akkor találtak nagyobb számban vonzó startupokat. Az összesítés szerint 2015-ben 19 olyan induló vállalkozás talált új gazdára, amely a dolgok internetével összefüggő termékkel, vagy szolgáltatással hívta fel magára a figyelmet. Ez valószínűleg azzal is összefügg, hogy az IoT - a megannyi jogi és egyéb bizonytalanság ellenére - ma már rendkívül fontos fejlődési területnek számít. Annyira, hogy a kellő tőkével rendelkező nagyvállalatoknak egyre inkább megéri készen megvenni a tudást, mint hosszú éveket a kifejlesztésére fordítani.
Kik nyúltak leginkább a zsebükbe, és kik voltak a legnagyobb prédák?
Az Ovum "befektetési nyomkövető" rendszerének a kimutatása a szóban forgó időszakban 76 felvásárlási, illetve beszálló ügyletet regisztrált nyolc különféle szektorban, beleértve az IT-szolgáltatásokat, a viselhető eszközökét és a hálózatba kötött autókét. A legnagyobb egyedi összeget 16,7 milliárd dollárt az Intel költötte el tavaly decemberben az Altera megvételére, de a Verizon, a Google és a Qualcomm is nyélbe ütött egyenként legalább egy, egymilliárd dollárt meghaladó értékű felvásárlást.
A múlt évben azért az egyéb befektetési formákat sem hanyagolták a nagy cégek. A legnagyobb ilyen jellegű ügyletet az eszközök hálózatba kötéséhez szükséges ultra-keskenysávú hálózatokkal foglalkozó Sigfox bonyolíthatta le. A franciaországi székhelyű társaság 115 millió dollárnyi befektetéshez jutott egy olyan nemzetközi távközlési csoportosulás jóvoltából, amelyben egyebek mellett a spanyol Telefonica, a japán NTT Docomo és a dél-koreai SK Telecom befektetési alapjai vesznek részt.
Szakértők szerint azonban ma még nem a telekom szektor az, amely a legtöbb pénzt költi az IoT szektorra, hanem az olyan technológiai óriások, mint az Intel, a Qualcomm és a Google. Köszönhetik mindezt a tisztességes tőkével felruházott befektetési alapjainak és a kulcsfontosságú innovációs ökoszisztémákhoz való közelségüknek, ami abban is segít, hogy időben felismerjék és megszerezzék az igazán tehetséges startupokat.
Megjött a távközlési cégek étvágya is
Ugyanakkor a távközlési nagyvállalatok is egyre aktívabbá válnak ezen a téren, egyre többen hoznak létre saját befektetési alapot, illetve startup inkubációt, és igyekeznek felvásárlásokkal is támogatni stratégiájukat. Az Ovum példaként erre a Verizon 2012-es ügyletét említi, az amerikai vállalat akkor vette meg a telematikai szolgáltatásokkal foglalkozó Hughes Telematicsot, vagy ezek sorában említendő a Vodafone 2015-ös tranzakciója, amikor megvásárolta a Cobrát, amely hálózatos autókkal összefüggő szolgáltatásokat nyújt.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak