Szeptember 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 162. számában az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amelynek melléklete közli azoknak a szakmáknak a listáját, amiket a jövőben lehet tanulni. A tanfolyami képzéseket közvetítő TanfolyamOKJ.hu oldal összegyűjtötte azokat a fontosabb újdonságokat, melyek a 2020. szeptember 1-étől őszén indítandó tanfolyamokat már érintik.

A régi rendszer szerint egyébként 2020. december 31-ig lehet indítani OKJ tanfolyamokat, ha a résztvevők 2022. december 31-ig az összes vizsgájukat leteszik.

Kevesebb szakma – merevebb rendszer

Ahogy az már korábban tudható volt, a kormány jelentősen csökkenteni akarja a a választható szakmák számát. A kormányrendelet a korábbi közel 600 helyett 177 alapszakmát határoz meg, melyekre a képesítést 2-6 év alatt lehet megszerezni. Emellett 76 részszakképzést lehet nyújtani tanfolyami formában. Sok képzést összevontak, mások pedig egyszerűen kikerültek a jegyzékből. Ezek között olyanok is vannak, melyekre jelentős piaci kereslet van – állítja a TanfolyamOKJ.

A szakképzések zömét az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkárság felügyeli. Vannak azonban speciális területek (pl. egészségügy, egyes közlekedési vagy a honvédelemhez kapcsolódó szakmák), melyek szakmai felügyelete az adott területért felelős minisztérium alá került.

Ezek között vannak eddig önálló tételként szereplő informatikai szakmák is, például a webfejlesztő, a mobilalkalmazás-fejlesztő, a CAD-CAM informatikus, a gazdasági informatikus, az információrendszer-szervező vagy a műszaki informatikus. Ilyen képesítéseket a jövőben nem lehet szerezni. Az új jegyzékben 12 informatikai vagy az informatika határterületét lefedő képzés van.

Tisztán infokommunikációs szakma mindössze négy maradt, a szoftverfejlesztő és -tesztelő, a távközlési technikus, az infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető technikus, valamint az informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető technikus. Ugyanakkor az informatikához többé-kevésbé szorosan kapcsolódik például az automatikai technikus, a földmérő, földügyi és térinformatikai technikus, a gépjármű mechatronikus vagy az ipari informatikai technikus.

Csak az iskola...

Az új képzési jegyzék életbe lépésével a 177 alapszakma mindegyikét csak iskolarendszerben lehet elsajátítani. (A jelenlegi rendszerben csupán 27 szakmánál van ilyen megkötés.) Ez nagyon fontos változás, a jelenlegi rendszerben ugyanis a tanulók választhatnak különböző képzési formák között, például a hosszabb, de ingyenes iskolai vagy a rövidebb, fizetős tanfolyami képzés között.

Bár az új rendszer sem zárja ki teljes mértékben a tanfolyami képzéseket, azok lényegében a betanított munkákra korlátozódnak. Érettségihez kötött képzéseket azonban csak iskolarendszerben lehet tanulni.

Az új jegyzék négyféle képzési szintet határoz meg. A alapfokú részszakképesítés befejezett iskolai végzettséget sem igényel. A két középső szinthez (alsó középfokú részszakképesítés és középfokú szakképesítés) alapfokú iskolai végzettség vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott tudás kell. Az emelt szintű szakképesítés (ide tartozik a technikus is) megszerzése pedig érettségihez kötött.

Mit kezd ezzel az informatikai szakma?

Az infokommunikációs szakmákra a gazdaság minden szegmensében egyre nagyobb az igény, így ez az átalakítás különösen érzékenyen érinti a alternatív informatikai képzéseket és átképzéseket nyújtó szolgáltatásokat. A munkaerőhiány gyors kezelésére több piacképes oktatási cég is alakult az elmúlt években. Ezek egy részét, melyek alapvetően a piaccal együttműködve, a munkaadók gyors igényeinek kielégítésére szerveződtek, nem fogja érinteni. Ilyen például a Miskolcról induló Codecool, amely négy féléves nappali képzést kínál, vagy a GreenFox, amely pár hónapos, ún. bootcamp képzéseket nyújt főleg karrierváltóknak.

Az OKJ-s képzésekre szakosodott oktatási cégek azonban arra kényszerülhetnek, hogy újragondolják üzleti modelljüket, melyben valószínűleg fontos elem volt az államilag elismert képzést igazoló oklevél.

A valóban jó és piacképes tudást biztosító – és a felvevőpiaccal szoros kapcsolatban álló – képzőcégeket azonban rövid távon nem fenyegeti veszély. Az IT-iparban ugyanis kevésbé hangsúlyos a végzettség. A szoftverfejlesztő cégek szívesen vesznek fel oyan tehetséges (újra)kezdőket is, akik csak egy bootcamp tanfolyamot végeztek el. Mivel nagy az informatikushiány, a kiválasztásánál csak a sokadik szempont a szakirányú végzettséget igazoló papír. Ha a jelöltet egy cég a próbafeladat vagy szakmai beszélgetés alapján rátermettnek ítéli, bármiféle végzettség nélkül is hajlandó alkalmazni, feltéve, hogy az adott vállalatnál nincs erre vonatkozóan szigorú szabályozás.

Ezt sem ártana újragondolni

Miközben egyre fontosabbá válik az élethosszig tartó tanulás, a hatályos adózási szabályok egészen más irányt mutatnak. Ha ugyanis a munkaváltató hozzájárul pénzzel alkalmazottja iskolarendszerű képzésének (tehát amikor a résztvevők a képzést folytató intézménnyel tanulói/hallgatói jogviszonyban áll) költségeihez, akkor a támogatás után meg kell fizetnie az adókat és a járulékokat. Az ilyen jogcímen nyújtott támogatás költsége ugyanis bérjövedelemnek minősül – írta tavasszal a Jogi Fórum. Emiatt a támogatást adó és járulék is terheli.