A sok egyéb tevékenysége mellett orvostudományi kutatásokat is folytató Battelle Intézet (teljes nevén Battelle Memorial Institute) gerincsérültek rehabilitációjához ad új lehetőségeket egy agyba ültetett implantátummal. Az intézet bejelentésével majdnem egy időben Elon Musk is arról beszélt az amerikai tévés műsorvezető, Joe Rogan podcastjában, a Joe Rogan Experience-ben (a beszélgetés videofelvétele itt nézhető-hallgatható), hogy az agy-gép interfész (BCI –Brain-Computer Interface) kutatásával foglalkozó Neuralink nevű startupja akár egy éven belül képes lesz emberi agyba ültetni speciális csipjét.

Földi problémák hitech megoldása

Míg azonban Musk cége egy futurisztikus – bár ha megvalósul, valóban világfelforgató – technológián dolgozik, addig a Battelle csapat sokkal földközelibb problémára talált rövid távon mindenképpen hasznosabb megoldást. Egy agyba ültetett csip segítségével a gerincsérülés következtében lebénult embereknek ad lehetőséget a teljesebb életre.

Mint a kutatóintézet közleménye írja, az Ohiói Egyetemen működő Wexner Orvosi Központ munkatársaival együttműködve sikerült a klinikai értelemben teljes gerincvelő-sérültnek tekintett Ian Burkhartnak visszaadni a tapintásérzékelését és részben a mozgásképességét is. A kutatók, akik eredményeiket a Cell című tudományos folyóiratban is publikálták, azt állítják, ez az első alkalom, amikor motoros funkciót és tapintásérzet is helyre lehetett állt BCI csip segítségével.

A megoldás lényege úgy foglalható össze, hogy a BCI egység segítségével sikerült áthidalni a sérül idegpályákat, és az információt szállító jeleket eljuttatni a végtagtól az azt vezérlő agyi központig és vissza. Itt nagyon nagy szerep jut mind az implantátumnak, mind annak a szoftvernek,a miivel az implantátum kapcsolatban van. E kettő együttműködése biztosítja ugyanis, hogy szét lehessen választani a tapintáshoz és a mozgáshoz tartozó jeleket.

Már majdnem minden készen volt, csak össze kellett rakni

Mint a Wirednek a kutatócsapat egyik tagja, Patrick Ganze elmondta, azt már tudták más kísérletekből, hogy az agyban kialakuló parancsokat (az ezt hordozó elektromos jeleket) el lehet juttatni mesterséges csatornákon a végtagokhoz (a magyar Lévay György munkatársaival például végtagprotézis mozgatását oldja meg ilyen módon). Ahogy az is ismert volt előttük, hogy ha a sérülteknél csak néhány rostnyi idegi összeköttetés is megmarad, azokon már továbbítódnak jelek, csak túlságosan gyengék, hogy használhatóak legyenek.

Innen jött az ötlet, hogy ha ezeket a jeleket valamiféleképpen fel tudnák fogni, és képesek lennének értelmezni, akkor azokkal vezérelhető lenne a motorikus mozgás és a tapintásérzet. Ehhez viszont meg kellett oldani, hogy szétválasszák a mozgásra és az érintésre vonatkozó információkat – ezek ugyanis szinte egyszerre keletkeznek.

A folyamat a következőképpen zajlik. A páciens agykérgébe ültetett csip elektromos jeleket küld egy a koponyán elhelyezett porton keresztül egy számítógépnek. A gépen egy speciális szoftver dekódolja az agyi jeleket, és elkülöníti a tervezett mozgásra és a tapintásra vonatkozó jelet. Ezeket a jeleket aztán elkülönítve továbbítják a különböző területein elhelyezett elektródákra.

Az eredmény látványos, Burkhart képes például a Guitar Hero játékon játszani, és akkor is tudja, hogy megérint valamit, ha nem látja. Ugyanakkor a fejlesztés nem lehetett zökkenőmente. Bár már 2014-ben beültették az implantátumát, a kutatócsapat csak most állt a nyilvánosság elé.

Elon Musk nagyobb távlatokban gondolkodik

Muskot ilyen földi dolgok nem foglalkoztatják. Startupja, a Neuralink olyan csipen dolgozik, amely lebont minden akadályt – Musk szerint ebbe a nyelv is beletartozik – a gondolatok szabad áramlása előtt. A vállalkozó-fantaszta most azt állította Joe Rogan műsorában, hogy az ember agyának és a számítógépnek a szimbiózisát lehetővé interfész közel áll a humán tesztelési szakaszhoz. Már egy év sem kell, hogy beültessék az első ilyen eszközt emberbe. Szerinte egy ilyen műveletnek minimális a kockázata, és annak is, hogy az implantátum kilökődjön. És aztán még azt is elsütötte, hogy akiknek az agyába beültetik a Neuralink csipjét, akár öt-tíz éven belül beszélni is elfelejthetnek, mert a csipen keresztül gyorsabb és tökéletesebb lesz a kommunikáció.

Persze azért Musk is törekszik ötlete eladhatóvá tételére. Rogannek ezért azt is megemlítette, hogy a megoldással szinte az összes agyi és idegi rendellenességet gyógyítani lehet majd, akár az Alzheimer-kór is kezelhetővé válik. A tévésnek arra a felvetésére, hogy így előbb-utóbb gépekké válunk, Musk azt mondta, hogy bizonyos mértékben már kiborgunk vagyunk, mert ha például nincs nálunk a telefonunk, az olyan, mintha elveszítettük volna a végtagunkat.