A Midjourney MI-képgenerátor által létrehozott partifotókon nem létező emberek mosolyognak nyugtalanító módon, de a képek más szempontból is nyomasztóak lehetnek.

A Midjourney az egyik legnépszerűbb mesterséges intelligencia alapú szöveg-kép generátor, ami tavaly ősszel azzal került a címlapokra, hogy az egyik felhasználója megnyert egy képzőművészeti versenyt a szoftverrel készített kép felhasználásával. A megoldás egy Discord szerveren keresztül működik, és Discord botparancsokat használ a kommentárok szerint apokaliptikus vagy hátborzongató képeinek elkészítéséhez, más hasonló szolgáltatásokkal (DALL-E stb.) szemben nem zárva ki a hírességeket vagy közéleti személyiségeket ábrázoló kimenetek létrehozását sem.

Ezzel összefüggő dolog, hogy a szöveg-kép generátor fejlesztőinek állítólag nem céljuk a valósághű képek létrehozása. A PetaPixel fotós oldal ezzel kapcsolatban a Midjourney alapítóját idézi, aki szerint kitartó próbálkozással meg lehet találni azokat a szókombinációkat, amelyek realisztikus alkotásokhoz vezetnek, de az MI fókuszában akkor is a művészi megjelenítés áll. A Midjourney felhasználónként 25 ingyenes képet biztosít, onnantól havi 10 dollárért váltható meg a havi 200 képre szóló alapcsomag, de korlátlan vagy vállalati felhasználás is lehetséges.

A tavaly nyár óta béta verzióban működő platform néhány nappal ezelőtt került ismát a figyelem középpontjába, amikor elsőre élethűnek tűnő fényképeket tettek közzé egy házibuliról és annak kissé rémálomszerű résztvevőiről. Ezek nem titkolt módon a Midjourney segítségével készültek, és már több tízmillióan nézték meg őket a Twitteren. A képszálat közlő Miles Zimmerman szerint a Midjourney már "őrült módon erős", tekintve, hogy a fotók egyike sem valódi, mint ahogy a rajtuk szereplő emberek sem léteznek. A közönség azonban nagy csomó árulkodó jelet fedezett fel az MI beavatkozására.

Nem a kilencujjú ember a legnagyobb gondunk

Bár a képek elsőre meggyőzőnek tűnhetnek, időnként túl sok vagy túl kevés ujjat látni az emberek kezén, a szájuk is a kelleténél jobban tele van fogakkal, a tetoválások sokszor csak valami penészfoltnak tűnnek, a szelfizők nem létező eszközökkel pózolnak, és látványosak az egyes képeken megjelenő extra kulcscsontok vagy a levegőben lebegő karok is. A dolog azonban nem csak azt mutatja be, hogy az MI-nek egyelőre komoly problémákat okoz az emberi test bizonyos részeinek a renderelése, hanem példát ad annak elfogult működésére is.

Az "AI bias" néven hivatkozott jelenség lényege, hogy az öntanuló algoritmusok gyakran jutnak gyakorlati vagy morális szempontból is fals eredményekre. Ez a meglévő visszásságok leképzésével vagy újratermelésével járhat, amit még veszélyesebbé tesz, hogy a rendszerek működését nem feltétlenül látja át az sem, akire pedig tényleges hatással van az alkalmazásuk. Van, aki szerint az elfogultságot nem felszámolni, hanem irányítani kell, mások szerint viszont a proszociális viselkedést meghatározó (ön)tudat nélkül az MI-t lehetetlen összhangba hozni a saját értékeinkkel.

Zimmerman például ezt a generátort is elfogultnak találta. Eleve nagyon pontos leírásokat kellett adnia, ha azt akarta, hogy a nem létező bulizók férfinak nézzenek ki, de még ezzel sincs vége, mert amikor simán csak embereket kért a képre, akkor azok alapértelmezett módon mindig fehér emberek lettek. Mások azt vetették fel, hogy a mesterséges intelligencia irreális szépségideálokat mutat be a képeken, utalva az embereket amúgy is nyomasztó alkalmazkodási kényszerre. Az ilyesmire pedig fontosabb lenne megoldást találni, mint arra, hogy a gépi tanuló algoritmus mit kezd a kéz ujjainak számával.

a kép forrása: twitter.com/mileszim

Közösség & HR

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.