A Facebook ebben az évben minden korábbinál gyakrabban emlékeztette rá felhasználóit, hogy nem ügyfélnek, hanem terméknek tekinti őket – a közösségi hálózaton kipattant adatkezelési botrányokat most fel sem soroljuk, nálunk is szinte csak ilyesmiről olvashat, aki végigbogarássza a vállalattal kapcsolatos híreinket. Ennek következménye, hogy a Pew Research felmérése alapján a felhasználók háromnegyede az idén már minimum átfésülte biztonsági beállításait, esetleg tudatosan szüneteltette a platform használatát, vagy egyenesen törölte magát az oldalról (idei találmány a #DeleteFacebook kampány is).
Egy friss kutatás szerint a bizalom nem csak a befektetők, hanem a fogyasztók között is olyan komolyan megroggyant, hogy a Facebook mára toronymagasan a legkevésébé megbízható társaság a nagy techvállalatok között. A Toluna piackutató december második hetében szondázta meg az internetezőket azzal a kérdéssel, hogy a listáján szereplő cégek közül melyikre bíznák rá legkevésbé szívesen a személyes adataikat. A negatív lista élére a Facebook futott be közel 40 százalékkal, emellett pedig nagyságrenddel marad el a második és harmadik Twitter és Amazon 8-8 százalék körüli eredménye.
Változtatni márpedig lehetséges
A listán az Uber 7, a Google és a Lyft 6, a Snap és az Apple 4, a Microsoft 2, a Tesla és a Netflix pedig 1 százalék körüli értékkel szerepel. Mindezt természetesen tovább árnyalná, ha az arányokat más lebontásokban is vizsgálták volna: ahogy a Pew Research fenti, szeptemberi statisztikájából iderül, a 18-29 év közötti amerikai felhasználók 44 százaléka az elmúlt év során törölte telefonjáról a Facebook appot. Ez természetesen nem jelenti, hogy a fiókjáról is ugyanennyi vagy akár csak közel ennyi fiatal felhasználó lemondott volna, de a Facebook számára nem jó hír, hogy legjobban a 65+ korosztály ragaszkodik a mobil applikációhoz.
A Toluna felmérésének egy kevésbé látványos, de mindenképpen érdekes vonatkozása a Microsoft 2 – egész pontosan 1,8 – százaléka. Ahogy arra az utóbbi időben egyre többen rácsodálkoznak, arról a társaságról beszélünk, amely az ezredfordulón még bőven egy erőből politizáló, monopolista technológiai multi volt, akkora önbizalommal, hogy még az amerikai kormányt is megpróbálta lepattintani magáról (igaz, kevés sikerrel). A változás ehhez képest szembetűnő: a Microsoftot ma már a nagy többség egy kissé unalmas, de értékes és progresszív vállalatnak tartja, miközben abból a Facebookból lett közellenség, amelyről nemrégiben még sokan azt gondolták, hogy miatta volt érdemes feltalálni az internetet.
A Microsoft megítélésének változására jellemző, hogy a Brit The Register például tátott szájjal idézte egy néhány nappal ezelőtti kaliforniai konferencia eseményeit, ahol az internet szabadságáról szóló panelbeszélgetés résztvevői a piaci szereplőket is értékelték ebből a szempontból. Arra a kérdésre, hogy mi a legkártékonyabb gyakorlat az online biztonságot illetően, négyből hárman nevesítették is a Facebookot; azzal kapcsolatban viszont, hogy hol végeznek modellértékű munkát az internet biztonságosabbá tételére, ugyanígy négyből három résztvevő a Microsoftot említette név szerint.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak