Egy hipochonder vállalkozó forradalmasította a svéd közgyógyellátást, és most arra készül, hogy a Franciaországban is megmutassa, mivel lehet hatékonyabbá tenni az egészségügyet. A Kry (ejtsd: krü) egyik alapítója, Johannes Schildt (a fenti képen), aki még csak 29 éves, alapvetően saját példáján jött rá arra, miért is működik nehézkesen az alap gyógyellátás: ha kapott egy kis influenzát, azonnal rohant orvoshoz, pedig ott csak ugyanazt mondták neki, mint legutóbb, amikor a betegségével küzdött.

Innen jött az ötlet, hogy más, rugalmasabb csatornára kell terelni az orvos-beteg kapcsolatot, és ahol nincs szükség közvetlen személyes kontaktusra, ott például videokapcsolaton keresztül is el lehet látni a beteget. Schildt szerint egyébként az orvosi szolgáltatások digitalizációjával, minden tíz, jelenleg szakrendelőkben és kórházakban elvégzett vizsgálatból kilencet át lehetne terelni a távgyógyítási csatornákra, ami óriási megtakarítást jelentene.

A 2014-ben alapított, stockholmi székhelyű startup rendszerét ma már több mint százezren használják, a platformon keresztül 150 orvos érhető el, ráadásul már kiléptek a nemzetközi piacra is: a Kry Norvégiában és Spanyolországban is jelen van.

A Kry lényegében semmiben sem úttörő – az USA-ban már évekkel ezelőtt is gomba módra szaporodtak az ilyen cégek –, de úgy tűnik, Schildték nagyon jól kapták el az ütemet, és jó lett a megvalósítás – ha valahol, akkor ezen a piacon valóban kulcskérdés a sokat emlegetett ügyfélélmény.

Svédország után felkészül: Franciaország

Ebben a hónapban lép életbe az a francia törvény, amely lehetővé teszi, hogy az orvosok online is felállíthassanak diagnózist a betegükről, és folytathassanak kezeléseket, ha azokhoz nem szükséges a fizikai kapcsolat. Ez lényegében megnyitja az utat a Kry előtt. (A cég egyébként a Kry elnevezést – jelentése fitt, egészséges –, csak az észak-európai piacokon alkalmazza, máshol Livi néven érhető el a szolgáltatás, amely a svéd liv 'élet' szó játékos kiegészítése.) A cég azt nyilatkozta, hogy a következő lépés Nagy-Britannia lesz, de minden olyan európai országban jelen akarnak lenni, amelyben a törvények lehetőséget teremtenek a távorvoslásra, például arra, hogy az orvos egy távdiagnózis után írjon fel gyógyszert.

Persze a szolgáltatás nincs ingyen: egy vizsgálat kb. 25 dollárba kerül (ez kétségtelen több, mint a 300 forintos vizitdíj), de a startup igyekszik megállapodást kötni a betegbiztosítókkal, így a páciens a távgyógyításhoz is ugyanolyan feltétekekel férhet hozzá, mint a hagyományos közgyógyellátáshoz.

A szolgáltatás franciaországi bővítésének az anyagi forrása megvan: a cég júniusban második körös befektetéssel 55 millió euró tőkét tudott bevonni. A pénzt négytagú VC adta össze, a svájci Index Ventures, a berlini székhelyű Project A, a svéd Creandum és a kaliforniai Accel.

Nem kell ajtóstól rontani a doktorra

Bár a vállalkozás négy alapítója közül senki sem dolgozott egészségügyben – Fredrik Jung Abbou befektető, Joachim Hedenius szoftvermérnök, ő a Kry CTO-ja, míg a cégvezető Johannes Schildt közgazdaságtant, Josefin Landgård pedig menedzsmentet tanult –, sikerült olyan logikával felépíteni a rendszerüket, ami a páciensek és az orvosok szempontjait is figyelembe veszi.

A beteg (vagy magát betegnek érző) páciens és az orvos között két lépésben jön létre a kapcsolt. Első körben a betegnek le kell írnia a tüneteket, fel kell töltenie minden releváns információt (képek, korábbi leletek stb.), és meg kell válaszolnia néhány, a tünetekkel kapcsolatos kérdést. A kapcsolat csak ezután jön létre, és az orvos már megfelelő alapinformációk birtokában használhatja ki a rendelkezésre álló 15 perces időkeretet – ennyi ideig tart ugyanis egy online vizsgálat.
 

A négy alapitó. Egyikük sem dolgozott az egészségügyben: Fredrik Jung Abbou, Josefin Landgård, Johannes Schildt és Joachim Hedenius

A távlati tervek között szerepel a mesterséges intelligencia bevonása a rendszerbe, de nem az orvosok helyettesítésére, hanem csupán munkájuk segítésére. Johannes Schildt a Business Insidernek januárban adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte a mobiltelefonok a jövőben sokkal több egészségügyi adatot fognak gyűjteni, ami nagyban támogathatja a Kry koncepcióját. Ez ugyanis lehetőséget adna arra, hogy proaktív ellátást nyújtsanak a jelenlegi reaktív helyett.

A Krynek jelenleg kétszáz alkalmazottja van, egy részük fejlesztő, illetve jelentős az a csapat is, amely a rendszert használó mintegy 350 orvosnak nyújt technikai támogatást. Idén indult a pszichológiai szolgáltatásuk, amely a kognitív viselkedésterápia egyik legnagyobb szereplője lett Svédországban.

A fenntartások ellenére ez a jövő

A társadalmak elöregedése miatt egyre égetőbb, hogy az egészségügyi ellátás hatékonyabb és olcsóbb legyen. Nem véletlen, hogy Amerikában is egyre népszerűbbek a telemedicina és az on-demand gyógyítás. Annak ellenére, hogy az ilyen rendszerekkel kapcsolatban nagyon sok fenntartás megfogalmazódott – biztonsági és szakmai egyaránt –, van egyfajta kényszer is, amely ebbe az irányba tolja az egészségügyi intézményrendszert. A McKinsey szerint például az egészségügyi ellátó rendszerek erőteljesebb digitalizálása – például a Kry-höz hasonló modellekkel – 25 százalékkal csökkentené a rendszer fenntartásának költségeit.