Hiába vezetett be Washington szankciókat a fejlett technológia Oroszországba és Kínába irányuló exportjára, azok betartatásával komoly problémák vannak. A The Wall Street Journal összeállítása szerint a Cisco hálózati eszközeihez továbbra is hozzáférnek az orosz megrendelők, mint ahogy az Intel és az Nvidia fejlett csipjei is kaphatók például Kínában. De az Apple termékeit (a vállalat az elsők között állította le oroszországi értékesítését) vagy a nyugati luxusautókat sem kell nélkülözniük az orosz vásárlóknak, mert szinte bármit beszerezhetnek a szürke zónában működő kereskedőknél.

Washington tavaly februárban szinte azonnal kiviteli korlátozásokkal reagált arra, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati cégek pedig fokozatosan felszámolták orosz operációikat. A Cisco márciusban fagyasztotta be ottani tevékenységét, majd június végén bejelentette, hogy kivonul az országból. Az ilyen lépések azonban legfeljebb lassították a kereskedést.

A vámadatokból ugyanis a WSJ szerint kiderül, hogy 2022 márciusától novemberig 12,4 milliárd dollár értékben importált Oroszország a kiviteli tilalom hatálya alá eső termékeket. Azaz ha valakinek nagyon nagy szüksége van rá, többek között a Cisco legfejlettebb hálózati eszközeit is be tudja szerezni. A tiltott eszközök harmadik országokban (főleg Ázsiában és Törökországban) működő cégeken keresztül áramlanak az orosz és a kínai megrendelőkhöz. Ezeket kifejezetten a szankciók kijátszására hozták létre, és mivel nincsenek jelen az amerikai piacon, a hatóságok semmit sem tehetnek ellenük. A helyi törvényeket viszont nem sértik meg, hiszen sok ország (köztük Törökország és Kína) nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.

Nem nehéz a nyomukra bukkanni

A Cisco szóvivője azt mondta a WSJ-nek, hogy az orosz piacon jelenleg forgalmazott Cisco-eszközök vagy hamisítványok, vagy arra jogosulatlan harmadik féltől kerültek az országba. Tegyük hozzá, hogy a Cisco, amelyik a WSJ számításai szerint a múlt évben augusztustól decemberig mintegy 27,5 millió dollár értékben "exportált" Oroszországba, csak egy a sok érintett cég közül.

A lap szerint a vásárlók között ott vannak a nagyvállalatok és az állami szervek, a lap pedig két olyan orosz céget is említ, amelyik jelentős Cisco-kereskedőnek számít. Az Eastern Trade-et tavaly április 13-án jegyezték be, nincs honlapja, telefonszáma, a vezetője elérhetetlen. A Nag LLC-ről, amely informatikai online megamarketnek nevezi magát, ellenben sikerült kideríteni, hogy a nagy orosz energetikai vállalatokat, az FSZB-t és más kormányzati szervezeteket is kiszolgálja. A WSJ elérte a Nag egyik értékesítőjét, aki megerősítette, hogy cége Cisco-berendezéseket árul, de azok beszerzési forrását nem ismerte.

A lap beszélt egy közvetítéssel gyanúsított isztambuli cég képviselőjével is. Az amúgy mozdonyalkatrészeket forgalmazó Ervacan munkatársa az első híváskor elismerte, hogy árulnak Cisco-berendezéseket, de azt mondta, hogy a szankciók bevezetése óta Oroszországba nem szállítanak. Mivel a Cisco nem tudott ilyen nevű török partnerről, a WSJ ismét felhívta a céget, de annak képviselője akkor már letagadta, hogy foglalkoznának a Cisco termékeivel.

Nehéz lezárni a kerülőutakat

Mint a The Register írja, a Ciscónak (és a többi érintett vállalatnak) nincs elvi alapja, hogy ne kereskedjen egy harmadik országban működő partnerével, amíg annak a tevékenysége jogilag nem támadható. Olyan ez, példálózik a brit lap, mint amikor egy kiskorú fizet egy felnőttnek, hogy vegyen neki alkoholt: a pénztárosnak nincs jogi alapja, hogy a felnőttet ne szolgálja ki.

Ezt az álláspontot azonban nem mindenki osztja, vannak ugyanis nemzetbiztonsági szempontból kifejezetten éles helyeztek is. Január végén szintén a WSJ derítette ki, hogy egy kínai állami szerv, amely az ország nukleáris arzenáljának fejlesztéséért és karbantartásáért felelős, évek óta a szürkeimportból szerzi be az Nvidia- és az Intel-csipeket. Ezeket a kerülőutakat a Washington által szorgalmasan bővített entitáslista sem tudja lezárni, különösen úgy nem, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium az exportengedélyek elsöprő többségén mind a mai napig gumibélyegzőt használ.