Az Avianca kolumbiai légitársaságot perlő ügyvédek egy összefoglalót nyújtottak be a bírónak korábbi esetekkel, az ellenérdekű fél ügyvédje azonban rámutatott, hogy ezek között hat olyan is volt, amelyik nem létező bírósági határozatokat tartalmazott hamis idézetekkel és hamis belső hivatkozásokkal. A The New York Times beszámolója szerint ezt a bíró is megerősítette, és külön meghallgatást kezdeményezett annak mérlegelésére, hogy szankcionálja-e a megtévesztő anyagot benyújtó ügyvédeket. Mint kiderült, a dolog mögött ezúttal is a ChatGPT állt.

Az egyik jogász ugyanis eskü alatt azt állította, hogy az OpenAI mesterséges intelligenciával hajtott chatbotját használták a kutatásaikhoz. Az adatok ellenőrzését a riport alapján annyival intézték el, hogy megkérdezték a programot, tényleg igazat mond-e, amikor pedig konkrétan rákérdeztek, hogy honnan származik az információ, a ChatGPT simán odahazudott nekik egy kitalált forrást. A robot egyébként a tévedések széles repertoárját vonultatta fel, a nem létező esetek mellett voltak összekevert ügyek és dátumok is, amelyekhez a gép váltig ragaszkodott.

Biztos igaz, különben miért írná

A pontos részletekért érdemes átbogarászni a NYT cikkét, a lényeg azonban annyi, hogy az ügyvéd saját bevallása szerint nem volt tudatában annak a lehetőségnek, hogy a ChatGPT hamis válaszokat is adhat. Természetesen nagyon sajnálja, hogy generatív mesterséges intelligenciával támogatta meg a jogi kutatásait, amit soha nem tenne meg újra a válaszok kimerítő ellenőrzése nélkül. Nem csoda, hogy mindebben újabb példát látnak annak a veszélyeire, hogy egyre töben használják kutatásra a chatbotokat, miközben elmulasztják a kimenetek felülvizsgálatát.

A programok egyébként egészen körmönfont módon képes eljutni a rossz válaszokig, és ahogy egy márciusi eset is kiválüan illusztrálra, és azt is tökéletesen illusztrálta, képtelenek értelmezni az általuk feldolgozott információt és felmérni annak megbízhatóságát. A robotok már egymástól is tanulják a sületlenségeket, rohamos térnyerésük pedig a teljes internetes információs teret lerombolhatja. A beágyazódott tévedéseket ugyanis lehetetlen lesz utólag feltérképezni, miközben a fejlesztők sincsenek vele teljesen tisztában, hogy mi lehet a saját modelljeikben