Egyre több beágyazott felnőtt tartalom jelenik meg mértékadónak tekintett híroldalakon. Pedig mindössze annyi történt, hogy egy 2014-ben alapított, azóta bezárt videómegosztó portál, a VidMe domainjét megvásárolta egy pornóoldal. Ennek következtében azokon a híroldalakon, melyek korábban VidMe videókat ágyaztak cikkeikbe, a régi klipek helyét az internetes szlengben NFSW-nek (Not Safe For Wife vagy Not Safe For Work) nevezett tartalmak foglalták el. A probléma többek között a The Washington Postot, a New York Magazine-t és a The Huffington Postot is érintette.

A VidMe alapítóinak hét éve nem kisebb célja volt, mint lenyomni a YouTube-ot. Az oldal nem videómegosztóként, hanem egyfajta videós közösségi hírportálként határozta meg magát (mondjuk mintha a YouTube-ot ötvöznénk a Reddittel). A kezdeményezés azonban nem jött be, az alapítók nem találtak fenntartható üzleti modellt, így az oldalt három év után lelőtték. Addig azonban több hírportál is intenzíven használta videós tartalmak megosztására, és saját oldalaira is beágyazta az oda feltöltött klipeket.

Idén azonban a domain egy pornóoldal, az 5 Star HD Porn tulajdonába került. A pornóoldal viszont úgy oldotta meg a vidme.com-mal kezdődő halott linkek kezelését, hogy azokat átirányította a főoldalára. A problémával valószínűleg sokan találkozhattak, de hírt egy Doxie néven publikáló Twitter-felhasználó csinált belőle.

A lapok természetesen igyekeznek megoldani a problémát, hiszen ez a renoméjukat erősen megtépázza, de az olvasók esetleg arra is gondolhatnak, hogy kedvenc hírportáljukat hekkertámadás érte. A The Huffington Post szóvivője a CNetnek azt nyilatkozta, hogy folyamatosan távolítják el a felnőtt tartalmakat, amikor azok megjelennek az oldalon. A domaint birtokló 5 Star HD Porn nem reagált a CNet megkeresésére.

Agogy nő a web, úgy lesz egyre nagyobb probléma

A link rotként (linkrothadás, linkhalál) emlegetett jelenség évek óta ismert, ez csupán a következményének egy (szó szerint is) extrémebb példája. A blogok és a híroldalak rendszeresen ágyaznak be külső tartalmakat, YouTube-videókat, Facebook-posztokat, tweeteket stb. Csakhogy a beágyazott tartalom nem követhető nyomon, így ha az megváltozik, akkor a beágyazás helyén szerencsés esetben nem jelenik meg semmi. De az is lehet, hogy mint a mostani esetben, oda nem illő tartalmakat kezd el szórni a beágyazott URL-en keresztül a forrás. Mint a CNet írja, a tweetek esetében a link rot akkor vált tömegessé, amikor Donald Trump volt amerikai elnököt a közösségi oldal végleg kitiltotta, és bezárta a fiókját.

A link rot jelensége szorosan összefügg az internetes tartalmak archiválásának kérdésével. Egy 2013-as amerikai tanulmány azt állította, hogy a weboldalak átlagos élettartama 9,3 év, és mindössze 62 százalékát archiválták. Ennek következtében még az olyan nagyvállalatok webhelyei mint az Adobe, az IBM vagy az Intel is tele vannak halott linkekkel.

Ennek még jogi kockázatai is vannak, állapította meg egy a Harvard Egyetem jogi karán (Harvard Law School – HLS) készült 2014-es elemzés. A tanulmány szerint súlyos következményei lehetnek a jogrendszer működésére, hogy például az USA legfelsőbb bíróságának véleményeiben szereplő URL-ek mintegy fele nem kapcsolódik az eredeti információkhoz, az 1999 és 2011 között megjelent online jogi folyóiratok linkjeinek pedig a 70 százaléka hibás.

A HLS elemzése szerint ennek oka, hogy nem minden harmadik fél érdekelt abban, hogy a weboldalak fejlesztésekor visszafelé történő kompatibilitást biztosítson azoknak, akik a korábbi állapotra mutató linkeket használtak. A linkelt tartalmat tulajdonosa eltávolíthatja, átalakíthatja az oldalát, ami megváltoztatja a link szerkezetét, de akár meg is változtathatja a publikát tartalmat. Ez ellen az adott tartalomra hivatkozó csak úgy tudna tenni, ha napi szinten ellenőrizné, hogy nem változott-e a külső tartalom/URL.

Megoldást jelentene a digitális objektumazonosító (DOI – Digital Object Identifier) vagy az ún. permalinkek (permanent link) általános alkalmazása. Ezeket csak tudományos munkáknál szokták alkalmanként bevetni, de mint a mostani eset is mutatja, a web terebélyesedő egészére azonban nem adnak megoldást.