A gyártó szerint ez nem volt titok, bár a felhasználókat elfelejtették értesíteni róla. Gond egy szál se, mert soha nem használták semmire.

A digitális gazdaságban már a hányingerig ismételt szlogen a felhasználói bizalom értéke, amit a technológiai multik a legbecsesebb kincsüknek tartanak, és oroszlánként védelmeznek. Erről menetrend szerint meghallgathatunk egy rövid eszmefuttatást, amikor a szóban forgó bizalmat megrendíti valamilyen mulasztás vagy pofátlan átverési kísérlet, és mindenki abban a tudatban térhet nyugovóra, hogy szolgáltatója a látszat ellenére is a felhasználói adatok védelmének gondolatával kel és fekszik. Erre legújabban a Facebook szolgáltat példát szinte heti rendszerességgel, de a technológiai multik szinte mindegyike belefutott már hasonló ügyekbe.

A legújabb sztori a Google egyik hardveres termékéhez, a Nest Secure okos otthoni csomaghoz kapcsolódik, amelyhez a vállalat február elején jelentett be egy újabb frissítést. Ez a Google Assistant virtuális asszisztens már meglévő integrációja mellett lehetővé teszi, hogy a Nest Secure önmagában is egy okos hangszóróként működjön. Az eszköz zenét továbbra sem fog tudni lejátszani, de elhelyezkedésének köszönhetően (ami valószínűleg a bejárati ajtó mellett lehet) praktikus lehet, ha olyasmire kíváncsi az ember, mint hogy a hóna alá csapja-e az esernyőjét elinduláskor.

Kisebb szépséghiba, hogy mindehhez nyilvánvalóan egy mikrofonra is szükség lesz, ami ezek szerint már ott lapul a készülékben – erről azonban a felhasználókat elfelejtették tájékoztatni, amikor a riasztót, a kezelőfelületet és a szenzorokat tartalmazó csomagot megvásárolták. A Google a felfedezésről beszámoló lapok kérdésére készségesen elismerte, hogy hibát követett el, amikor a mikrofont nem tüntette fel a technikai specifikációk között, de hangsúlyozta, hogy az alapértelmezett módon soha nem volt aktív állapotban, a funkcióhoz ugyanis a felhasználó jóváhagyására van szükség.

Egy biztonsági termék esetében ez több mint ciki

A magyarázat szerint a komponens a későbbiekben bevezethető új biztonsági készségek miatt került bele az eszközbe, mint amilyen a törött üveg hangjának érzékelése lenne. Mindez teljesen értelmesen hangzik, de az embernek egyből olyasmi jut eszébe róla, mint mondjuk a 2010-es Street View minibotrány. Akkor több országban, így Németországban és Angliában is nyilvánosságra került, hogy a Google Street View szolgáltatásának képeit rögzítő autók nem csak fotóztak, de a vezeték nélküli hálózatok információit is szorgosan gyűjtötték.

A vállalat akkor is elismerte felelősségét, de a jogosulatlan adatgyűjtést szerencsétlen véletlennek titulálta, később pedig közölte, hogy az incidens nyomán külső hatóságokkal is együttműködve, hónapig dolgozott belső adatvédelmi irányelveinek és folyamatainak fejlsztésén. A mostani esetben is frissítették a terméket bemutató oldalukat (az eredeti, február eleji állapot itt érhető el), és innentől a dolgot ad acta tehetnénk, azoban a kérdés itt sem elsősorban a gyártó jóhiszeműségéről szól. A felhasználói bizalom ugyanis nem (vagy nem elsősorban) azért rendülhet meg az ilyen ügyekben, mert bárki is ennyire primitív trükközést feltételezne a Google részéről – inkább arról van szó, hogy a netre csatlakozó eszközöket fel is lehet törni, így az ügyfelek joggal várhatták volna el, hogy felvilágosítsák őket egy sokadik potenciális veszélyforrásról.

Az okosotthonokba szánt technológiákat fejlesztő Nest még 2014-ben került a Google tulajdonába, ami az idő szerint a társaság történetének második legnagyobb értékű cégfelvásárlása volt. 2015-ben, az Alphabet-féle átszervezés során ismét önálló szervezeti egységgé alakították, hogy aztán tavaly megint a Google hardveres részlege alá csapják a némileg félremenedzselt és egyelőre üzletileg sem túl sikeres céget. A több komponensből álló Nest Secure otthoni biztonsági rendszert 2017 szeptemberében mutatták be és novembertől volt megvásárolható.

Biztonság

Az EU nagy technológiai cégei lobbiznak versenyképesebb szabályozásért

Az ASML és az Ericsson is beszállt abba a tömörülésbe, amely piacbarátabb szabalyozás felé terelné az Európai Bizottságot.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.