A LeasePlan autólízing cég egy friss közleménye szerint miközben az európai utak forgalma az elmúlt harminc évben a háromszorosára növekedett, 2001 és 2019 között több mint felére csökkent a halálos közúti balesetek száma. Nem kis részben az önvezetés irányába mutató fejlesztéseknek köszönhetően.

Nem önvezetés, de segíti a sofőrt

És ez még csak nem is önvezetés. A balesetek számának csökkenése ugyanis csupán a fejlett vezetéstámogató, ún. ADAS (Advanced Driver-Assistance System) rendszerek elterjedésének köszönhető – állítja a cég. Ebből könnyebb levezetni azt is, hogy miért érdemes az önvezetés irányába elmozdulni az autonóm vezetési rendszerek okozta balesetek ellenére.

Az autóbalesetek több mint 90 százalékát a vezetők figyelmetlensége okozza. Jellemző ok, hogy a vezető rosszul méri fel a körülményeket, nem megfelelően reagál a veszélyhelyzetekre, vagy áthág bizonyos közlekedési szabályokat (sebességhatár túllépése, elsőbbség meg nem adása stb.).

Az ADAS a járműbe épített elektronikus rendszerek összefoglaló neve. Ezek olyan technológiák, melyek segítik az autó vezetőjét a gépjármű irányításában. Sok eleme már az önvezető technológiák irányába mutat. Az ADAS körébe sorolhatók például azok a mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó technológiák, melyek érzékelőket és ún. HMI-t (Human Machine Interface) használnak a vezetés támogatásához. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek segítségével a jármú vezetője hamarabb ismeri fel az esetleges veszélyeket, mint az emberi agy, és a megfelelő biztonsági beavatkozással gyorsabban is reagál rájuk.

Vannak már olyan megoldások is a piacon – sztenderd, tehát nem önvezető képességű járművekben is –, melyek nyomon követik, elemzik és felismerik a potenciálisan kockázatos vezetési magatartásokat (álmosság, figyelemhiány, sávelhagyás stb.), és valós idejű riasztással figyelmeztetik a sofőrt ezekre, illetve segítik őt a balesetek megelőzésében vagy enyhítésében. Vannak olyan vezetési segédek is, melyek automatizálják a nehéz vagy ismétlődő műveleteket, és csökkentik azokat a vezető koncentrációját befolyásoló tényezőket, amelyek gyakran vezetnek karambolhoz.

Az ADAS-rendszerek általánossá válását az EU-s jogszabályok is segítik. Egy EU-direktíva például 2022-től kötelezővé teszi ezek használatát. Az EU tervei szerint az ilyen rendszereknek alapvetően négy területen kell segíteniük. Egy közlekedési csomópontban meg kellene tudnia határozni a konkurens járművek pozícióját és sebességét, segítenie kellene a sávváltást, össze kellene hasonlítania az autó helyzetét és sebességét a közlekedési táblák és útjelzések által meghatározottal, és az embernél gyorsabban kellene reagálnia az összetett forgalmi helyzetekre.

Sokat lehet tanulni a baleseti jegyzőkönyvekből

Annak meghatározására, hogy mire kell reagálni, alapvetően két jó adathalmaz is rendelkezésre áll. Egyrészt a már bekövetkezett balesetekről készült rendőrségi jegyzőkönyvek, másrészt a biztosítók adatbázisa. Ezek alapján lehet meghatározni azokat az elsődleges funkciókat, melyeket egy ADAS-nek biztosítania kell.

Gyakoriak a ráfutásos ütközések, melyek többsége amiatt következik be, mert a vezető rosszul ítéli meg vagy nem tartja be a követési távolságot. Egy fejlett ADAS-nek képesnek kell lennie arra, hogy ilyen esetben figyelmeztessen, illetve kritikus helyzetben automatikus vészfékezéssel vagy fékrásegítő asszisztenssel segítse a vezetőt.

Szintén gyakori probléma a sávelhagyás. Ezen a sávkövető asszisztens segíthet, amely alapesetben figyelmeztet a sáv elhagyására, de a fejlettebb változatok már képesek arra is, hogy a járművet automatikusan a sáv közepén tartsák.

Jelentős balesetforrás a holttér. Ez paradox módon épp amiatt vált egyre kritikusabbá, mert a gyártók javítottak az autóik biztonságán többek között az ún. A oszlop megerősítésével, vastagításával. Ez azonban csak az autóban ülőket védi, ugyanakkor jelentősen csökkenti az autó környezetének láthatóságát. Egy ADAS-rendszernek alapesetben tartalmaznia kell holttér-figyelmeztetést, azaz jeleznie kell a vezetőnek, ha a holtterében van valamilyen veszélyt jelentő akadály. A fejlettebb rendszerek ilyenkor képesek a beavatkozásra is. Mivel a holttér különösen nagy veszélyt jelent sávváltáskor, ezért a holttér-rendszerek gyakran a sávváltási és besorolási segéd részei is.

A legismertebb ADAS-eszköz a tolatási balesetek megelőzésére szolgáló technika, amely tolatóradar néven egyre több új autómodellben alapfelszereltség. Ez alapesetben figyelmeztet tolatáskor, ha valamilyen akadály van a jármű mögött, de a fejlettebb rendszerek automatikus fékezéssel, illetve tolatást segítő asszisztenssel is segítik a vezetőt.

A hardverek és szoftverek megvannak

Mindehhez lényegében már minden elem rendelkezésre áll. Ezek vagy kamerák, vagy ultrahanggal, radarral, lézerrel (LiDAR) működő távérzékelők, melyeket az autó első és hátsó lökhárítójában és/vagy az oldalsó tükrökben helyeznek el. A lényeg azonban az autóban lévő intelligens szoftver, amely az érzékelők által továbbított adatokat feldolgozza, és szükség esetén aktiválja a kívánt funkciót, azaz befolyásolja az autó működését.

Ez utóbbiban egyre nagyobb szerepet kap a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, melyek révén az autó egyre nagyobb autonómiára tesz szert a baleseti helyzetek megelőzésében és elhárításában.

Már csak azt kellene kitalálni, hogy ki a felelős, ha mégis bekövetkezik egy baleset.