A mesterséges intelligenciát övező hisztériában ismét egyre több szó esik egy olyan technológiai buborék kialakulásának lehetőségéről. Ennek során az eszközök árfolyama valós értékük sokszorosára fut fel, a befektetések nyomán beinduló hitelezésnek pedig nyilvánvalóan nem lesz fedezete, ami jelentős veszteségeket okoz a buborék kipukkanásakor. Ilyen volt az "eredetinek" mondott dotkomlufi, amikor az üzleti célú internetes alkalmazások felfutásával mindenki gyorsan és aránylag kis befektetéssel igyekezett nagyot kaszálni, hogy aztán az összeomlást követően sok vállalat végleg eltűnjön a süllyesztőben, mások pedig elveszítsék piaci kapitalizációjuk nagy részét.

A következő buborékról szóló találgatások már a világjárványt megelőző időszakban is rendszeresen felbukkantak, bár az elemzők nagy többsége egyetértett abban, hogy valószínűleg nem kerül sor ilyesmire, és ha mégis, akkor az az előzőnél kevesebb áldozatot szed majd. (Más kérdés, hogy a poszt-COVID időszakban például jóval több embert tettek lapátra a techcégek, mint ahány elbocsátást közvetlenül a dotkom lufi kipukkanásának tulajdonítanak, de erre nem egy tőzsdekrach következményeként került sor.) Legújabban azonban már az MI-vel kapcsolatos befektetések kockázatairól értekeznek, amelyeket ugyancsak valós, de elkerülhető problémának látnak.

Itt alapvetően olyan folyamatról lenne szó, mint a blockchain technológiák esetében: kiderül, hogy ezek a megoldások önmagukban nem életképesek, sőt az alkalmazásukat övező botrányok komoly zavart okozhatnak a teljes iparágban, azonban a végén minden a helyére kerül, és az MI járulékos eszközként, a meglévő rendszerekbe építve növeli majd a vállalatok hatékonyságát. Kérdés persze, hogy erre mikor és hogyan kerül sor: amikor a trend egyik legnagyobb haszonélvezője, az Nvidia éppen 769 százalékos éves profitnövekedésről számol be, akkor azok a hangok is felerősödnek, amelyek szerint az MI-t övező hype már a veszélyes szinthez közelít.

A törvényszerűségeket nem árt figyelembe venni

A Business Insider ennek kapcsán idézi a hosszú távú részvénypiaci stratégiák gurujaként emlegetett Jeremy Siegel legutóbbi kommentárját. A Wharton School professzora szerint lehetséges, hogy kialakulóban van egy spekulatív buborék, bár azt lehetetlennek tartja megjósolni, hogy mikor ér véget. Az Nvidiát annak ellenére sem tartja "drámaian túl- vagy alulértékeltnek", hogy a társaság részvényárfolyama 2023 eleje óta több mint ötszörösére, piaci kapitalizációja pedig az Alphabet és az Amazon szintjére emelkedett. A folyamatnak egyelőre nem is látszik a vége, de Siegel arra figyelmeztet, hogy a felfutás végül mindenképpen elakad, és a korrekció brutális lehet majd.

Bár az amerikai gazdaságban nem lát az infláció újjáéledésére vagy recesszióra utaló jeleket, a lap feltűnőnek nevezi, hogy a professzor egyáltalán felveti a technológiai buborék lehetőségét. Szerinte ugyanis nem világos, hogy a mostani MI-láz az internetes forradalom legbékésebb időszakára, vagy éppen a dotkomlufi kidurranását megelőző csúcseufóriára hasonlít-e jobban. Bár az Nvidiát speciális helyzetű gyártónak tartja, a technológiai részvények lendülete szükségszerűen kimerül, a "lépcsőn fel, lifttel le" dinamikához igazodva pedig célszerűnek tartja a hosszú távú gondolkodást, mivel nagyon nehéz lesz megfelelően időzíteni az exiteket.