Hiába a mérföldkő, már csak a böngészőhasználók pár százalékát foglalkoztatja a böngésző századik kiadása.

Tegnap jelent meg a Mozilla legfontosabb projektjének, a Firefox böngészőnek a 100-dik kiadása az összes támogatott platformra. A Mozilla blogjában ünnepel, de az örömbe némi keserűség is vegyülhet: a Chrome mára szinte minden levegőt elszívott az egykor legfontosabb alternatív böngésző elől. Pedig a felhőszolgáltatások és a webes felületről elérhető alkalmazások korában ez a böngészőszoftver kulcsfontosságúvá vált a munkaállomásokon, mobilokon egyaránt.

Szerény újdonságlista

Bár 18 év a piacon szép teljesítmény (gondoljunk bele, hogy a Microsoft sokkal nagyobb erőforrásokkal sem tudott életet lehelni az Internet Explorerbe, és végül átállt egy Chromium-alapú böngésző fejlesztésére), a Firefox 100. kiadása nem hozott drámai újdonságokat.

Desktopon (Windows, Mac OS, Linux) két fontosabb, a használhatóságot javító fejlesztéssel gazdagodott. Az egyik a 2019-ben bevezetett, majd egy évvel később minden desktopos platformon elérhetővé tett kép-a-képben (Picture-in-Picture – PiP) funkciót érinti. Ez teszi lehetővé, hogy a videót egy külön ablakban játsszuk le, és közben a másik böngészőablakban zavartalanul dolgozhassunk. Ezt később kiterjesztették, így párhuzamosan több PiP is futtatható. A 100-as verzió már támogatja a PiP-videók feliratozását YouTube, Prime Video, Netflix, valamint a WebVTT formátumot támogató Coursera online kurzusok és a Twitter esetében is.

A Mozilla a második helyen azt említette meg, hogy több helyesírás-ellenőrző szótár futtatható párhuzamosan. Emellett optimalizálták a görgetősáv méretét Linuxon és Windows 11-en. Alapértelmezés szerint nem foglal helyet az ablak szélén, de a felhasználó változtathatja a méretét, illetve Windows 11 alatt beállítható az is, hogy mindig látszódjon.

Az újdonságlistából összességében nem nagyon látszik, hogy miért is lenne olyan nagy dobás a jubileumi kiadás.

Gyors sikerek, lassú kifulladás

Amikor 2004-ben megjelent a Mozilla Gecko motorjára (amely a legendás Netscape Communicator 5.0-ból nőtt ki) épülő Firefox 1.0, gyorsan rákaptak azok, akik elégedetleneken voltak az akkor piacvezető Internet Explorerrel – és sokan voltak elégedetlenek. A Firefoxnak sokak szemében plusz értéket adott, hogy nyílt forráskódú szoftver, és olyanokat ígért, mint a felugró hirdetések blokkolása, a Google keresővel és más keresőszolgáltatásokkal való integráció, rugalmas lapkezelés, bővítmények sora stb. És a siker nem is maradt el: egy év sem kellett ahhoz, hogy a böngésző elérje a százmilliomodik letöltést.

2011-ben Európában már többen használtak Firefoxot, mint Internet Explorert, bár az időközben feltűnt – és szintén nyílt forráskódú – Chrome (2008-ban jelent meg az első stabil kiadása) gyorsabb ütemben növekedett.

A Chrome mára kényegében leuralta a böngészőpiacot, ami leginkább a Firefoxot érinti érzékenyen (Mac OS-en egy elkötelezett maces csakis Safarit használt, vállalati Windows-környezetben pedig ott a Microsoft Edge). A piacvesztés tempóját jól mutatja az a ZDNet által kigyűjtött adat, mely szerint míg 2019-ben körülbelül havonta 250 millióan használtak aktívan Firefoxot, idén áprilisra ez a szám 207 millióra olvadt.

A Mozilla 2009-ben a globális böngészőpiac közel 24 százalékát birtokolta, ma viszont már csak 3 százalék körüli a részesedése. Még a Microsoft Edge-et is többen használják. A piacvezető Chrome 65 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Piaci hírek

Már csak a legidősebb magyarokat nem hozza lázba a net

Az NMHH kutatása szerint az elmúlt években az idősebb generációk körében jelentősen nőtt az internethasználat.
 
Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.