Tegnap jelent meg a Mozilla legfontosabb projektjének, a Firefox böngészőnek a 100-dik kiadása az összes támogatott platformra. A Mozilla blogjában ünnepel, de az örömbe némi keserűség is vegyülhet: a Chrome mára szinte minden levegőt elszívott az egykor legfontosabb alternatív böngésző elől. Pedig a felhőszolgáltatások és a webes felületről elérhető alkalmazások korában ez a böngészőszoftver kulcsfontosságúvá vált a munkaállomásokon, mobilokon egyaránt.

Szerény újdonságlista

Bár 18 év a piacon szép teljesítmény (gondoljunk bele, hogy a Microsoft sokkal nagyobb erőforrásokkal sem tudott életet lehelni az Internet Explorerbe, és végül átállt egy Chromium-alapú böngésző fejlesztésére), a Firefox 100. kiadása nem hozott drámai újdonságokat.

Desktopon (Windows, Mac OS, Linux) két fontosabb, a használhatóságot javító fejlesztéssel gazdagodott. Az egyik a 2019-ben bevezetett, majd egy évvel később minden desktopos platformon elérhetővé tett kép-a-képben (Picture-in-Picture – PiP) funkciót érinti. Ez teszi lehetővé, hogy a videót egy külön ablakban játsszuk le, és közben a másik böngészőablakban zavartalanul dolgozhassunk. Ezt később kiterjesztették, így párhuzamosan több PiP is futtatható. A 100-as verzió már támogatja a PiP-videók feliratozását YouTube, Prime Video, Netflix, valamint a WebVTT formátumot támogató Coursera online kurzusok és a Twitter esetében is.

A Mozilla a második helyen azt említette meg, hogy több helyesírás-ellenőrző szótár futtatható párhuzamosan. Emellett optimalizálták a görgetősáv méretét Linuxon és Windows 11-en. Alapértelmezés szerint nem foglal helyet az ablak szélén, de a felhasználó változtathatja a méretét, illetve Windows 11 alatt beállítható az is, hogy mindig látszódjon.

Az újdonságlistából összességében nem nagyon látszik, hogy miért is lenne olyan nagy dobás a jubileumi kiadás.

Gyors sikerek, lassú kifulladás

Amikor 2004-ben megjelent a Mozilla Gecko motorjára (amely a legendás Netscape Communicator 5.0-ból nőtt ki) épülő Firefox 1.0, gyorsan rákaptak azok, akik elégedetleneken voltak az akkor piacvezető Internet Explorerrel – és sokan voltak elégedetlenek. A Firefoxnak sokak szemében plusz értéket adott, hogy nyílt forráskódú szoftver, és olyanokat ígért, mint a felugró hirdetések blokkolása, a Google keresővel és más keresőszolgáltatásokkal való integráció, rugalmas lapkezelés, bővítmények sora stb. És a siker nem is maradt el: egy év sem kellett ahhoz, hogy a böngésző elérje a százmilliomodik letöltést.

2011-ben Európában már többen használtak Firefoxot, mint Internet Explorert, bár az időközben feltűnt – és szintén nyílt forráskódú – Chrome (2008-ban jelent meg az első stabil kiadása) gyorsabb ütemben növekedett.

A Chrome mára kényegében leuralta a böngészőpiacot, ami leginkább a Firefoxot érinti érzékenyen (Mac OS-en egy elkötelezett maces csakis Safarit használt, vállalati Windows-környezetben pedig ott a Microsoft Edge). A piacvesztés tempóját jól mutatja az a ZDNet által kigyűjtött adat, mely szerint míg 2019-ben körülbelül havonta 250 millióan használtak aktívan Firefoxot, idén áprilisra ez a szám 207 millióra olvadt.

A Mozilla 2009-ben a globális böngészőpiac közel 24 százalékát birtokolta, ma viszont már csak 3 százalék körüli a részesedése. Még a Microsoft Edge-et is többen használják. A piacvezető Chrome 65 százalékos részesedéssel rendelkezik.