Jelentősen nőtt a védelmi, valamint a biztonsággal és rezilienciával (Defence, Security, Resilience – DSR) kapcsolatos technológiákat fejlesztő európai startupok finanszírozása, derül ki a NATO Innovation Fund és a Dealroom közös elemzéséből. 2024-ben összesen 5,2 milliárd dollár tőkét kaptak, 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szektorba áramló kockázati tőke már második éve gyorsabb tempóban növekszik, mint a mesterséges intelligencia finanszírozása. Utóbbi legfeljebb annak örülhetett, hogy 2022 és 2024 között szinten maradtak a források.

De ami még figyelemre méltóbb: a DSR startup szektor akkor produkál kiemelkedő növekedést, amikor az európai startup szcéna egésze összességében egyre kevesebb forráshoz jut. Az olyan cégek, mint a védelmi szoftvereket fejlesztő Helsing vagy a drónokat gyártó Tekever azonban ilyen környezetben is jó eséllyel találnak kockázati tőkét a piacon.

A DSR a NATO-terminológia szerint egyébként széles kört fed le. A szigorúan vett katonai célú fejlesztések mellett ide tartozik számos új és ígéretes technológiai és energetikai terület: pl. a robotika, a biotechnológia, a kvantum-számítástechnika, a különböző földmegfigyelési rendszerek, a nukleáris energia vagy az ún. kettős (polgári + katonai) felhasználású mesterséges intelligencia. 2024-ben ezek a területek szívták fel együttesen az európai kockázati tőkebefektetések 10 százalékát.

A NATO-ban továbbra is az USA költi a legtöbbet

Az adatok alapján különösen a védelmi terület vonzott sok tőkét: 2023-hoz képest 41 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra nőtt a befektetett összeg, ami valószínűsíthetően az orosz-ukrán háború hatása. Ez azonban csak hajszálnyit csökkentette Európa lemaradását az USA-tól: az amerikai védelmi startupok tavaly 4,3 milliárd dollár új forrásból gazdálkodhattak.

Ami az európai országokat illeti, korábban a brit DSR startupok kapták a legtöbb kockázati tőkét, 2019 és 2024 között összesen 7,1 milliárd dollárt. Ez idő alatt franciaországi startupok 3,3 milliárdot, a németek pedig 3,2 milliárdot kaptak. 2024 azonban jelentős változást hozott: a német cégek ugyanannyi forrást kaptak, mint a britek: 1,3 milliárd dollárt. A harctéri felhasználású mesterséges intelligenciát fejlesztő müncheni Helsing pl. 450 millió dollár kapott 5 milliárdos értékelés mellett.

Figyelemre méltó Norvégia helyzete. Mérete ellenére a negyedik helyen áll a DSR startupok finanszírozásában: az ottani indulók 2019 és 2024 között 1,8 milliárd dollárt kaptak, tavaly pedig 527 milliót.

A DSR szektor érdekessége, hogy a védelmi ipart a nagyon hosszú beszerzési ciklusok jellemzik, hiszen itt jószerivel csak az államok jelennek meg vásárlóként, és a beszerzéseket hosszú távra tervezik. Emiatt nem is optimális környezet a magántőkének, amely etikai okokból sem szívesen száll be a hadiipar finanszírozásába. A probléma áthidalására létrehozott NATO Innovation Fund szerint azonban ez is változni látszik az Ukrajnában dúló háború miatt.

A jelentés innen tölthető le PDF-ben »